Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

11. 1946. március 14. ját nem teheti magáévá, mert a törvények módosítását és kiegészítését a minisztérium hatáskörébe utalták. Fentiek alapján kéri a minisztertanácsot, hogy a rendelettervezetet fogadja el. Amennyiben az igazságügyminiszter úr álláspontját fogadná el a minisztertanács, úgy felhatalmazást kér arra, hogy a 600/1945. ME számú rendeletnek

53 minisztériumi rendelettel történő kiegészítésére törvényjavaslatot terjesszen elő, vagy a felhatalmazás módosuljon. [Ries] Igazságügyminiszter: Az 1946. évi VI. te.

54 egészen új felhatalmazást adott. Ebben a felhatalmazásban [sic!] kifejezetten kivette a Nemzetgyűlés által alkotott törvények módosítását a minisztérium hatásköréből. Itt nincs különbség az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a végleges között. Az ez által hozott törvényeket nem lehet rendeletileg módosítani még akkor sem, hogyha eredetileg a törvényben benne volt, hogy a Politikai Bizottság hozzájárulásával lehet. Nem tartja megoldásnak, hogy a miniszter úr most a Nemzetgyűléstől egy pót-felhatalmazást akar egy rendeletre kérni, ami nem is szokásos. Terjessze be a törvényjavaslatot. Amúgy sincsenek benne olyan intézkedések, amelyek nagyobb vihart keltenének. Ha a pártközi értekezleten keresztülmegy, akkor egy ülésen a parlamentben is elfogadható és eleget tettünk az alkotmányos szokásoknak is. Adjon felhatalmazást a minisztertanács a fóldmívelésügyi miniszternek, hogy ezt a rendelettervezetet törvényjavaslat formájában a Nemzetgyűlés elé terjeszthesse. Rákosi Mátyás államminiszter: A tervezet sürgős. Nagyon sok helyen az új gazdák nem kezdenek el dolgozni, a bizonytalanság miatt. Ha törvényhozás elé viszik a javaslatot, az legalább három hét késedelmet jelent. [Ries] Igazságügyminiszter: El lehet négy-öt nap alatt is intézni. Rákosi Mátyás államminiszter: Megjegyzései vannak a tervezethez. Az „és amennyiben elkobzásnak helye nincs, térítés ellenében" szöveg nem elég vilá53 A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a fbldmívesnép földhözjuttatásáról szóló — az 1945. évi VI. tc.-vel törvényerőre emelt — 600/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. március 18.) helyenként túlhajtott végrehajtása olyan helyzetet teremtett, amely további földbirtokpolitikai intézkedéseket igényelt. A Kisgazdapárt választási győzelme után felélénkült a módosabb gazdák és a volt úribirtokosok részéről a kiosztott földjeik visszaszerzésére irányuló törekvés is, a földosztásban nem vagy kismértékben részesült falusi lakosság ezzel szembeni mozgalma helyenként forradalmi jelleget öltött. Mindez a pártok közötti viszony kiéleződéséhez is hozzájárult természetesen. Ugyanakkor a Szövetséges Ellenőrző Bizottság határozata alapján lehetővé vált a hazai németség jobboldalinak minősülő részének kitelepítése, így jelentős mennyiségű föld és más ingatlan vált felhasználhatóvá. Csehszlovákiával létrejött lakosságcsere-egyezmény révén, de a környező más országokból is jelentős számú betelepülő érkezett. Ezeknek és további kérdéseknek a rendezésére készített javaslatot a Fóldmívelésügyi Minisztérium. (Lásd részletesen Donáth Ferenc: Demokratikus földreform Magyarországon 1945-1947. Akadémiai Kiadó, 1969. - elsősorban a 258-276. pp.-t.) 54 Az 1946. évi VI. te. a nemzeti kormány részére rendeletek kiadására adott felhatalmazást. Ez kimondta, hogy „e felhatalmazás alapján közjogi természetű rendelkezéseket kibocsátani nem lehet". 314