Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

11. 1946. március 14. gos. Ha egyszer kivitték az illetőt Németországba, milyen esetekben nincs helye elkobzásnak?

55 [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: Ezt a kérdést esetleg majd a békeszerződés szabályozza. Rákosi Mátyás államminiszter: Amennyiben később komplikáció lesz, visszatérhetünk rá, de ne vegyék be rögtön a törvénybe, hogy „térítés mellett". Az állam tehermentes legyen. [Ries] Igazságügyminiszter: A földreformnál tehermentesen megy át. Rákosi Mátyás államminiszter: Felhívja az igaz ságügyminiszter figyelmét a 11. §. 5. pontjára, mely arról intézkedik, hogy amennyiben szükség merül fel, karhatalmat lehet igénybe venni, sőt azzal közvetlenül rendelkezhetnek.

56 Megfontolandónak tartja, hogy törvényben ilyen aprólékos intézkedéseknek van-e helyük? Mindenesetre aggályos, hogy a karhatalommal közvetlenül rendelkezhetnek, mivel nem valószínű, hogy akár a honvédség, akár a rendőrség egy századot, vagy egy ezredet egyszerűen rendelkezésre bocsát. Ellentétek merülhetnek fel az egység parancsnokával is, ha annak más a véleménye. A 25. § nem azonos szövegű a megállapodással. 50 holdon alul a magáét kell visszaadni, 50 holdon felül pedig csereingatlant.

57 [Nagy] Miniszterelnök: Be kell venni, „földhözjuttatottak kimozdítása nélkül". Rákosi Mátyás államminiszter: Amennyiben 50 holdon felül földet visszaadnak, akkor az új gazdáknak fóldbeli utánpótlást kell adni. [Nagy] Miniszterelnök: Hozzátenné ehhez is, ,,ha a földhözjuttatott az alaprendelet szerint igényjogosult". Mert előfordulhat olyan helyen, ahol törvénytelenül vették az ingatlant igénybe, hogy törvénytelenül adták is. Meg van az is határozva, hogy kinek kell földet adni. Többeknek nem kellett volna földet adni. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: Ennek az a veszélye, hogy mindenkire rá fogják bizonyítani, nem igényjogosult. 55 A megjegyzés feltehetőleg a jogszabálynak a 17. §-ával állt kapcsolatban. Ez a Németországba 1944. október 15-e után önként távozott és 1945. október 31-éig vissza nem tért személyek birtokainak a földreform céljára való igénybevételéről intézkedett. E § azonban kimondta azt is, hogy akik utólag a kényszerhelyzetet, valamint azt igazolták, hogy 1945. október 31-éig önhibájukon kívül nem térhettek vissza, az elkobzott és földreform céljára felhasznált, de az alaprendelet értelmében megváltás alól mentes ingatlanaikért kártalanítást kaphattak. 56 A kiadásra került jogszabályban karhatalom igénybevételére vonatkozó rész nem szerepel. 57 A jogszabály 20. §-a szólt arról, hogy annak a parasztbirtokosnak, akinek a tulajdonát képező ingatlan ötven kataszteri holdnál nagyobb és ingatlanát kétszáz kataszteri holdon aluli részében az érvényben volt jogszabályok ellenére vették igénybe, a rendelet, illetve az adott törvény szerint az igénybevétel alól mentes ingatlanért — ha a kiosztás miatt már visszaadni nem lehetett — minden esetben azonos értékű megfelelő csereingatlant kellett adni. 315