Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

9. 1946. március 7. [9.] 92. Jegyzőkönyv az 1946. évi március hó 7. napján délelőtt 11 órakor Nagy Ferenc elnöklete alatt tartott minisztertanácsról Jelen voltak: Rákosi Mátyás államminiszter, Dr. Ries István igazságügyminiszter, Sza­kasits Árpád államminiszter, Tombor Jenő honvédelmi miniszter, B.Szabó István államminiszter, Dr. Molnár Erik népjóléti miniszter, Nagy Imre belügy­miniszter képvisele tében Kiss Roland államtitkár, Dr. Bárányos Károly közel­látásügyi miniszter, Gyöngyösi János külügyminiszter, Antall József újjáépítési miniszter, Gordon Ferenc pénzügyminiszter, Gerő Ernő közlekedé­sügyi miniszter, Dobi István földmívelésügyi miniszter, Ballá Antal tájékoztatá­sügyi miniszter, Bán Antal iparügyi miniszter, Dr. Balogh István miniszterelnökségi politikai államtitkár, ónai Sándor kereskedelem- és szövet­kezetügyi miniszter, Dr. Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter, Dr. Bojta Ernő Béla miniszterelnökségi adminisztratív államtitkár, a minisz­tertanács jegyzője [11 [Nagy] Miniszterelnök megnyitja a minisztertanács ülését. Mielőtt a tárgy­sorozatra térne, úgy érzi kötelessége néhány szóval megemlékezni a politikai helyzetről. Hetekkel ezelőtt elhatároztatott, hogy heti két minisztertanácsot tartanak és az egyik minisztertanács tárgya inkább politikai és elvi természetű kérdések megtárgyalása lesz, a másik minisztertanácson fogják megvizsgálni a kormányzat folyó ügyeit. 1 Aki az utóbbi napokban a sajtót és a közélet meg­nyilvánulásait figyelemmel kisérte, láthatta, hogy a politikai életben az elmúlt napokban bizonyos feszültség található. 2 Sokan félremagyarázták és még 1 Lásd az [5.] 88. sz. jegyzőkönyv 37. napirendi pontjának tárgyalása során Nagy Ferenc felszólalását. 2 A feszültségek forrása volt a szovjet-magyar viszony alakulása (lásd a [6.] 89. sz. jegyző­könyv 6. napirendi pontját és jegyzetét), a kedvezőtlennek ígérkező békeszerződés, a szlovák-ma­gyar lakosságcsere, a németek kitelepítése, a földbirtokreform lezáratlansága, a romló gazdasági viszonyok - és nem utolsó sorban a politikai bal- és jobboldal közötti viszony alakulása: a polgári berendezkedés fenntartására, illetve az ország szovjetizálására irányuló törekvés ütközésének egyre élesebbé válása. (Lásd a Bevezetés Válságok c. fejezetét.) 246

Next

/
Thumbnails
Contents