Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Az új kormány megalakítása, szervei, vezető személyiségei 10

Bevezetés államtitkárok illetményének szintjét, s beosztásuktól függően ők is címzetes vagy helyettes államtitkári elnevezést kaptak;. Ténylegesen is olyan feladatot láttak el — pártállásuknak megfelelően — mint egy adminisztratív államtit­kár. A politikai államtitkárok — a nevükből is következően — kifejezetten és elsősorban politikai személyiségek voltak, akiket az egyes pártok küldtek a minisztériumokba a miniszterek és a pártok vezetői közötti közvetlen kapcso­lat biztosítása érdekében. Az volt a cél, hogy a meghatározott párthoz tartozó miniszter mellé elsősorban valamely más párt által küldött politikai államtit­kár kerüljön, tehát hogy ne csak összekötő legyen a más pártállású miniszter és saját pártja között, hanem egyben kvázi ellenőr is. E feladataikon túl a politikai államtitkároknak lehetőségük volt arra, hogy az esetleg távollévő minisztert a tárcán belül és a minisztertanács ülésein is helyettesítsék. Azt, hogy a tárca esetleg több politikai államtitkára közül ki lássa el ezt a helyettesítő feladatot a miniszternek volt joga megállapítani. 23 Elosztásukat és számukat egyébként a miniszterek, illetve a pártok vezetői közösen határozták meg. E tekintetben viták is támadtak a vezetők között. Még az 1945. évi nemzetgyűlési választások előtt a munkáspártok több politikai államtitkári helyet szereztek meg maguk­nak. A választási eredményeknek megfelelő arányosítás a Tildy-kormány ide­jén nem történt meg, Nagy Ferenc kormányának időszakában azonban - a Kisgazdapárt tagjainak, vezetőinek egyre türelmetlenebb észrevételei miatt ez a helyzet nem volt tovább tartható. Összetettebbé vált a kérdés azzal, hogy a rossz anyagi, inflációs viszonyok miatt előtérbe került létszámcsökkentési törekvések folytán —a Kommunista Párt nyomására egyébként jogosan — az államtitkárok számának a mérséklése is felmerült. A kommunista sajtóban olyan közlemény jelent meg, hogy a kor­mány elhatározása alapján a 46 államtitkár helyett csak 36-ot kell meghagyni azzal, hogy a 18 politikai államtitkár marad meg s közülük négy kommunista, négy szociáldemokrata, két parasztpárti és nyolc kisgazdapárti lesz. Ugyan­csak 18 adminisztratív államtitkár megtartása szerepelt a közleményben. 24 A sajtóközlemény azonban csak vágyálom volt: ilyen határozatot a kormány nem hozott, másrészt a Kisgazdapártnak 11, a Kommunista Pártnak 8, a Szociálde­mokrata Pártnak 6, míg a Parasztpártnak 4 politikai államtitkára volt a külön­böző minisztériumokban - és számuk lényegében változatlanul megmaradt november végéig. A „kormányhatározatra" hivatkozó akció is jelezte a tisztsé­gek arányosítására irányuló kisgazda törekvésekkel szembeni baloldali, főleg kommunista párti élénk ellenállást. 25 23 Lásd a [61.] 141. sz. jegyzőkönyv 68. napirendi pontját. 24 Szabad Nép 1946. május 29. 25 Révai Józsefnek ekkor, május 30-án jelent meg a Szabad Népben a Zsákbamacskát nem veszünk című cikke, amely az arányosítást illető kisgazda követeléssel kapcsolatban — a diktatú­17

Next

/
Thumbnails
Contents