Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

5. 1946. február 15. A kitelepített személyeket Magyarország befogadni tartozik, azok áttelepí­tésük fényénél fogva magyar állampolgárokká válnak. E rendelkezéseket kiegészíti az V. cikkhez tartozó függeléknek az a rend­kívül fontos intézkedése, amely szerint a kitelepítendő magyarok számába be kell tudni a Magyarországra kiutasított vagy oda átköltözött személyeket is, kivéve a háborús bűnösöket a fentebb említett keretek között. Ugyancsak nagy fontosságú rendelkezést tartalmaz az V. cikket kiegészítő levélváltás, amelyben a csehszlovák kormány kötelezettséget vállal aziránt, hogy a kitelepítendő magyarok társadalmi, foglalkozásbeli és vagyoni rétegező­dése aránylagosan meg fog felelni a csehszlovákiai összes magyarság e szem­pontokból való rétegeződésének. 93 A VI. cikk értelmében az áttelepülésre kerülő személyek ingó vagyonukat minden vám, illeték, kiviteli és behozatali korlátozás stb. nélkül magukkal vihetik. A részletes szabályok megállapítása felől az egyezmény értelmében létesítendő vegyes bizottság fog határozni. E rendelkezések kiegészítéséül szolgál az a külön levélváltásban lerögzí­tett megállapodás, amely a legutóbbi prágai tárgyalások egyik legértékesebb eredményét jelenti, és amely szerint a Csehszlovákiából már régebben Magya­rországra kiutasított vagy átköltözött személyek — azok is, akik 1938. novem­ber 2-a után költöztek az ún. visszacsatolt területekre — otthagyott ingóságaikért visszautazhatnak és amennyiben azokat többé nem tudják fel­tatlálni, úgy a vegyes bizottság által megállapítandó méltányos kártérítésben részesülnek. 94 A VII. cikk szerint az átköltözésre kerülő személyek ingatlanait az az állam szerzi meg, amelyet elhagytak. Az ingatlanokért az azokat megszerző állam kártérítéssel tartozik, amelynek összegét a vegyes bizottság fogja megállapíta­ni. Nem jár kártérítés a földbirtokoknak 50 ha-t meghaladó része után. A kártérítési összegek rendezése a kormányok között függőben levő egyéb pénzü­gyi kérdések elrendezése során fog megoldást nyerni. A VIII. cikk a háborús bűnösöknek az egyezmény alkalmazása szempont­jából tekintetbe jövő és a fentiekben már ismertetett közelebbi definitióját tartalmazza, a IX. cikk pedig a felek kölcsönös kötelezettségvállalását tartal­dekrétumra vonatkozott az utalás, amely arról intézkedett, hogy a Magyarországon az áttelepü­lésre önként jelentkezett szlovákok létszámának megfelelően a csehszlovák kormánynak jogában állt az állampolgárságuktól megfosztott, s ezáltal hontalanná vált magyarok közül kijelölni a kötelezően kiszállítandó magyarokat. (Vadkerty Katalin: A belső telepítések és a lakosságcsere. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 1999. 95-98. pp.) A lakosságcseréről lásd még Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovákizációig. Trilógia a csehszlovákiai magyarság 1945-1948 közötti törté­netéről. Kaligram Könyvkiadó. Pozsony, 2001., valamint Kertész István: Magyar békeillüziók. 1945-1947. Oroszország és a Nyugat között. Európa-História. Budapest, 1995. c. kötetet. 93 Lásd e minisztertanácsi előterjesztés kommentárjának e. pontját. 94 Lásd e minisztertanácsi előterjesztés kommentárjának h. pontját. 163

Next

/
Thumbnails
Contents