Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

5. 1946. február 15. vitát vegyes bizottság

91 dönti el. A kitelepülő személyek elköltözésükkel elvesztik a magyar állampolgárságot és csehszlovák állampolgárokká válnak. A

II. cikk értelmében a csehszlovák kormány a kiköltözések előkészítésére, a jelentkezésre vonatkozó nyilatkozatok átvételére és az egész akció további lebonyolítására külön bizottságot küldhet Magyarországra, amely a magyar hatóságokkal a bizottsághoz beosztandó magyar összekötők útján érintkezik. A III. cikk szerint a magyar kormány e bizottságnak tevékenységére minden támogatást megad, biztosítja számukra Magyarország területén a szabad mozgást és a szlovákokkal való szabad érintkezés lehetőségét. A bizottság és annak tagjai viszont tartózkodni kötelesek a magyar állam szuverenitásába ütköző vagy a magyar néppel ellenséges mindennemű megnyilatkozástól. A

III. cikkhez tartozó függelék szerint a lakosság között írásban és szóban, valamint rádió útján propagandát fejthet ki, azonban kizárólag szlovák nyelven. Minden községben két nyilvános népgyűlést tarthat. Erre a propagandatevékenységre hat hét áll a bizottság rendelkezésére. A IV. cikk szerint a kiköltöztetésre irányuló szándékot az egyezmény aláírásától számított 3 hónap alatt kell a bizottságnál bejelenteni, igazolt késedelem esetén azonban a bejelentés egy további hónap alatt is megtehető. A kitelepítésre jelentkezett személyek névsorát és egyéb adatait a bizottság a három hónapos határidő lejárta után egy hónappal, illetve a póthatáridő lejárta után 15 nappal a magyar kormánnyal közölni köteles. Az egyezményhez tartozó levélváltás szerint azonban a magyar kormánynak joga van a beérkezett nyilatkozatokról az összekötő utján nyomban tudomást szerezni. Az V. cikk szerint Csehszlovákiának jogában áll a Magyarországról való kitelepítésre jelentkezett szlovákok számával egyenlő számú Csehszlovákiában állandó lakóhellyel bíró olyan magyart kitelepíteni, aki csehszlovák állampolgárságát a vonatkozó csehszlovák jogszabályok szerint elvesztette. E számon felül kitelepíthet még a csehszlovák kormány a Szlovák Nemzeti Tanács 1945. évi május 5-én kelt rendeletének 1-4. §-ai alá eső magyar háborús bűnösöket, valamint e rendelet 5. §-a alá eső kisebb háborús bűnösöket is, akiknek száma azonban az ezret nem haladhatja meg.

92 91

A lakosságcserével kapcsolatos csehszlovák-magyar vegyes bizottság tagja magyar részről Ruttkay László és dr. Geönczöl Tibor, csehszlovák részről dr. Okáli és dr. Prohászka volt. Lásd még a jelen minisztertanácsi előterjesztés további részeit, valamint a [27.] 110. sz. jegyzőkönyv 3. és az [50.] 133. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. 92 Egyrészt a Szlovák Nemzeti Tanács belügyi megbízottjának 1945. május 5-én kiadott rendeletére vonatkozott az utalás, amely alapján kézi csomaggal áttették a határon azoknak a magyaroknak a többségét, 31 780 személyt, akik 1938. november 2-a után települtek át a Magyarországhoz visszacsatolt területre, illetve akiket háborús bűnösnek minősítettek. Az ekkor még ottmaradottak rendkívüli áttelepítéséről volt szó. (Janics Kálmán: A hontalanság évei. Illyés Gyula előszavával. München, 1979. 153-154. pp.) Másrészt a 33/1945. sz. csehszlovák elnöki 162