Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Az új kormány megalakítása, szervei, vezető személyiségei 10
Bevezetés pádon kívül — három miniszter: Ries István igazságügyi, Bán Antal iparügyi valamint Rónai Sándor kereskedelem-és szövetkezetügyi miniszter tartozott. 16 A Parasztpártnak egyetlen tárca, a vallás- és közoktatásügy maradt, amelyet továbbra is Keresztury Dezső töltött be. 17 A kormány összetétele már február 23-án változott. Az 1945. évi földbirtokreform egyes túlzásainak rendezésére törekvő, másrészt a mezőgazdasági érdekképviseleti szerv kidolgozását napirendre tűző Kovács Béla fóldmívelésügyi minisztert — feltehetőleg a baloldal kezdeményezésére — a Kisgazdapárt vezetése visszahívta a tárca éléről, mondván — mintha csak ekkor vált volna Gerő (Singer) Ernő (1898-1980) orvosi tanulmányokat folytatott, de ezt abbahagyva a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalomban vett részt. 1944 novemberétől a Kommunista Párt egyik vezetőjeként meghatározó szerepe volt a magyarországi események alakításában. 1945. május 11-től 1945. november 15-ig kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, majd 1949. február 18-ig közlekedésügyi miniszter volt. Később pénzügyminiszterként, államminiszterként, külkereskedelmi, illetve belügyminiszterként működött. 1949 júniusától 1957 májusáig a Népgazdasági Tanács, a minisztertanács elnöke, az elnöki tanács tagja volt. 1963-ban kizárták a pártból. Molnár (Jeszenszky) Erik (1894-1966) az első világháború idején orosz hadifogságba került. Jogi végzettséggel rendelkezett. 1924-től 1944-ig ügyvédként dolgozott. 1928-tól részt vett a Kommunista Párt tevékenységében, 1944 végén tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. 1944. december 22-től 1947. szeptember 24-ig népjóléti miniszter volt. Később tájékoztatásügyi, külügyi, igazságügyi miniszter, illetve moszkvai, majd helsinki nagykövet, egyetemi tanár, a Történettudományi Intézet igazgatója, a legfelsőbb bíróság elnöke volt. 16 Ries István (1885-1950) jogi végzettséget szerzett. 1912-től ügyvédként dolgozott. 1924-ben belépett a Szociáldemokrata Pártba, 1934-től tagja lett a párt vezetésének. 1945 tavaszától tagja volt a törvényhozó testületnek. 1945. július 21-től 1950. július 17-ig vezette az Igazságügyminisztériumot. 1950. július 7-én koholt vádak alapján letartóztatták. 1956-ban rehabilitálták. Bán (Rozmayer) Antal (1903-1951) vasmunkás, uradalmi gépészként dolgozott. Részt vett a szocialista ifjúmunkás mozgalomban. Jugoszláviában élt és magánúton tanult. Szabadkán és Zentán a Szociáldemokrata Párt vezetőségének tagja lett. 1942-ben Budapestre költözött, 1943ban központi titkárrá választották. 1945-től a Szociáldemokrata Párt Politikai Bizottságának tagja, helyettes főtitkár. Tagja lett a törvényhozó testületnek. 1945 június l-jétől iparügyi miniszter volt 1948. február 26-ig. Ekkor — a Kommunista Párttal való egyesülés ellenzése miatt — kizárták a pártjából. Külföldre távozott. Svájcban megalakította a Magyarországi Szociáldemokrata Párt külföldi szervezetét. Rónai Sándor (1892-1965) kőműves. 1910-ben tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak s 1922-től a miskolci szervezet vezetésében vett részt. 1936-ban az építőmunkás szakszervezet központi vezetőségének tagja lett. 1944 márciusában baloldali magatartása miatt letartóztatták. 1945-től 1965-ig tagja volt a törvényhozó testületeknek. 1945-től 1948-ig tagja volt a Szociáldemokrata Párt Politikai Bizottságának, majd az egyesült munkáspárt vezető testületeinek. 1945. július 21-től 1945. november 15-ig közellátásügyi, majd 1949. június 1 l-ig kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter volt. A továbbiakban külkereskedelmi miniszterként, az elnöki tanács elnökeként, tagjaként, illetve az országgyűlés elnökeként szerepelt. 17 Keresztury Dezső (1904-1996) 1928-ban magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett. 1929-től 1936-ig a berlini Humboldt Egyetem magyar lektora és a Magyar Intézet könyvtárosa. 1936-tól a budapesti Eötvös Kollégium tanára, majd 1945-től 1948-ig igazgatója volt. 1945. november 15-én kinevezték vallás- és közoktatásügyi miniszterré, a tárcát - bár 1946 végén a két munkáspárt bizalmatlanságát tapasztalva lemondott, 1947. március 14-ig vezette. 1948-tól a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosa, 1950-től a Széchényi Könyvtár főosztályvezetője volt. 14
