Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Az új kormány megalakítása, szervei, vezető személyiségei 10

Bevezetés nyilvánvalóvá —, hogy Tildy Zoltán köztársasági elnökké választása és Nagy Ferenc miniszterelnökké történt kinevezése után neki kell átvenni a párt központi apparátusának irányítását. Az aktív, kezdeményező s a munkáspártoknak már ekkor gondokat jelentő Kovács Béla helyett a baloldaliként ismert Dobi István lett a fóldmívelésügyi miniszter, akinek az államminiszteri helyére ekkor került B, Szabó István.

18 A fokozódó politikai válság súlyosabb jele volt, hogy március 20-án Nagy Imre belügyminisztert — hivatkozva állítólagos betegségére — leváltották és helyére a Kommunista Párt az agresszivitásáról, fanatizmusáról ismert Rajk Lászlót állította.

19 Nagy Ferenc 1946. november 20-áig tartó első összetételű kormányában további változást okozott Tombor Jenő honvédelmi miniszternek - a politikai helyzettel feltételezhetően összefüggő július 25-én bekövetkezett halála. A fegyverszüneti egyezmény szerény létszámú honvédség fenntartását engedélyezte ugyan, de a kormány kommunista tagjai elsősorban Rajk László, az engedélyezettnél is kisebb katonai erőt kívánt meghagyni, anyagi eszközeit (laktanyákat, raktárakat) is a rendőrség számára akarta igénybevenni. A cél az volt, hogy akcióképes fegyveres erő ne maradjon a kisgazdapárti vezetéssel működő Honvédelmi Minisztériumnál, azzal csak a kommunista irányítású Belügyminisztérium rendelkezzék, a rendőrség révén. Tombor Jenőt ez minden bizonnyal megviselte. Utóda ideiglenesen Nagy Ferenc miniszterelnök lett, majd augusztus 21-én Bartha Albert kapott miniszteri kinevezést.

20 Július 20-án leváltották Antall József újjáépítési minisztert — feltételezhetően arra készülve, hogy rövidesen átszervezik a tárcát Építés- és Közmunkaügyi Minisztériummá — s Mistéth Endre hídépítészt nevezték ki miniszterré.

21 A szervezeti átalakításra egyébként október 12-én került sor. 18 B. Szabó István (1893-1976) gazdálkodó. A Független Kisgazdapárt alapító tagja, 1933-tól 1947-ig a Békés megyei szervezet elnöke. 1939-től országgyűlési képviselő, a Parasztszövetség alapító tagja, majd alelnöke. 1944 decemberétől ismét képviselő s kinevezték a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárává. Részt vett a Kisgazdapárt országos vezetésében. 1946. február 23-tól december 18-ig töltötte be az államminiszteri tisztet. 1947 februárjában a Kovács Béla elleni eljárás miatt lemondott párttisztségeiről, majd augusztusában kilépett a Kisgazdapártból. 1956-ban Nagy Imre kormányának államminisztere lett. 1957-ben elítélték s csak 1959 végén szabadult. 19 Rajk László (1909-1949) 1937-től részt vett a spanyol polgárháborúban. Ismételten letartóztatták. 1945-től a Magyar Kommunista Párt vezetésének tagja, nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő. 1946. március 20-tól 1948. augusztus 5-ig belügyminiszter, majd külügyminiszter. 1949 májusában törvénysértő eljárás indul ellene s 1949 szeptemberében kivégezték. 1955-ben rehabilitálták. 20 Bartha Albert (1877-1960) hivatásos katonatiszt. Már 1918 novemberében és decemberében is hadügyminiszter volt. 1945-től kisgazdapárti parlamenti képviselő, 1946. augusztus 21-től 1947. március 14-ig volt honvédelmi miniszter. 1948-tól az Egyesült Államokban élt. 21 Mistéth Endre (1912- ) építészmérnök. Külföldi és hazai hidak tervezésében vett részt. 1945. november 23-tól az Iparügyi Minisztérium politikai államtitkára. 1946. július 21-én kine15