Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Az új kormány megalakítása, szervei, vezető személyiségei 10

Bevezetés — három miniszter tartozott: Nagy Imre belügyi, Gerő Ernő közlekedésügyi és Molnár Erik népjóléti miniszter.

15 A Szociáldemokrata Párthoz — Szakasits Armívelésügyi miniszter. 1946. március 13-tól a Kis Újság főszerkesztője. 1947. február 25-én összeesküvés vádjával letartóztatták és bírói ítélet nélkül szovjet lágerekben tartották fogságban. 1955ben a magyar politikai rendőrségnek adták át. 1956 októberében Nagy Imre kormányában földmívelésügyi miniszter, majd államminiszter volt. 1958-ban országgyűlési képviselő lett. Tombor Jenő (1880-1946) hivatásos katonatiszt. Részt vett az első világháborúban, majd 1919-ben a felvidéki hadműveletek előkészítésében. 1920-ban letartóztatták, ki kellett válnia a katonai szolgálatból. Gyógyszerészi és vegyészi oklevelet szerzett, majd kisgazdapárti lapoknál újságíróként dolgozott. Részt vett a németellenes antifasiszta mozgalomban. 1945-ben katonailag rehabilitálták, vezérőrnagyi, majd vezérezredesi rangot kapott, parlamenti képviselővé választották, majd kinevezték honvédelmi miniszterré. Bárányos Károly (1892-1956) jogi doktorátussal rendelkezett. A Földmívelésügyi Minisztériumban, majd 1935-től a Külkereskedelmi Hivatalban dolgozott. 1938-ban földmívelésügyi miniszteri tanácsosi, majd 1941-ben adminisztratív államtitkári kinevezést kapott. 1944-ben, mivel nem szolgálta ki a német igényeket, nyugdíjazták. 1945. november 15-től 1946. november 20-ig közellátásügyi, majd 1947. szeptember 24-ig földmívelésügyi miniszter volt. 1947 szeptemberétől 1948 júliusáig a Magyar Országos Szövetkezeti Központ elnökeként dolgozott. 1946 októberében a Kisgazdapárt tagja lett, 1947 augusztusában országgyűlési képviselővé választották. Gyöngyösi János (1893-1951) magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett. Újságszerkesztői, könyvkereskedői tevékenységet folytatott, 1931-ben a Kisgazdapárt tagja lett. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1944 decemberétől az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja. 1944. december 22-től 1947. május 31-ig külügyminiszter. 1947 szeptemberétől a Kisgazdapárt főtitkára. 1947. augusztus 12-től 1951. október 29-ig a Pénzintézeti Központ elnöke volt. Gordon (Neuhaus) Ferenc (1893-1971) Kereskedelmi Akadémiát végzett. 1912-től a Magyar Általános Hitelbank munkatársa, 1924-től 1945-ig a Corvin Áruház Rt. igazgatója. 1934-től a Független Kisgazdapárt tagja. 1943-ban egyik szervezője volt a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt együttműködésének. 1945-ben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Rt. ügyvezető igazgatója, nemzetgyűlési képviselővé választották. 1945. november 15-től 1946. augusztus 26-ig pénzügyminiszter. 1946. augusztus 31-én kinevezték svájci követté, 1947. június 14-én lemondott állásáról, nem tért vissza Magyarországra. Ballá Antal (1886-1953) bölcsészdoktori végzettséggel rendelkezett. 1910-től újságíróként tevékenykedett. 1931-ben tagja lett a Független Kisgazdapártnak. 1945 novemberében nemzetgyűlési képviselővé választották. 1945. november 15-től 1946. november 20-ig volt tájékoztatásügyi miniszter. 1946-tól 1948-ig a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a gazdaságtörténet tanára volt. Antall József (1896-1974) jogi végzettséggel rendelkezett. 1923-tól a Pénzügyminisztériumban, 1928-tól a Népjóléti és Munkaügyi, majd 1932-től a Belügyminisztériumban dolgozott, 1939-től miniszteri osztálytanácsosi, majd miniszteri tanácsosi rangban. 1931-től tagja volt a Független Kisgazdapártnak. A háború alatt részt vett az ellenállási mozgalomban, ezért 1944 márciusában letartóztatták. 1945-ben a Népjóléti Minisztériumban lett miniszteri tanácsos. 1945. május 4-étől a Népgondozó Hivatal vezetője. 1945. május 24-étől az Újjáépítési Minisztérium adminisztratív államtitkára, majd 1945. november 15-tól 1946. július 23-ig újjáépítési miniszter volt. Jelentős szerepet töltött be a Magyar Vöröskereszt vezetésében. 1946-tól 1948-ig a Kisgazdapárt pártigazgatójaként dolgozott. 15 Nagy Imre (1896-1958) orosz hadifogolyként 1920-ban tagja lett a bolsevik pártnak. 1944-ben hazatérve beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1944. december 22-től földmívelésügyi, majd 1945. november 15-től 1946. március 20-ig belügyminiszter. 1947-től az Országgyűlés elnöke, majd élelmezési, begyűjtési miniszter. 1952 novemberétől miniszterelnökhelyettes, 1953 júniusától a minisztertanács elnöke. 1955 decemberében kizárták a Magyar Dolgozók Pártjából, de 1956-ban visszavették, ismét miniszterelnök s az októberi forradalom vezére lett. 1958-ban halálra ítélték és június 18-án kivégezték. 1989-ben rehabilitálták. 13