Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

quibuslibet suis fidelibus sub nota infidelitatis collatarum pro earundem collatarum possessionum perpetua stabilitate amputationeque cuiuslibet litis per priores earum possessores et ipsorum heredes aliquatenus exinde facienda tale institutum, taleque decretum successivis temporibus generaliter et irrevocabiliter observandum fecisse et edixisse dinoscitur, ut quicunque nobilium vei alterius status hominum dicti regni sui Hungarie sua iura aut in forma divisionis sive possessionaria datione neve pecuniaria solutione mediante ceu alio quovismodo eis de talibus possessionibus, que pre manibus infidelium reperte et dictis fidelibus date existunt, provenire debentia ante huiusmodi notam infidelitatis, in que dicti possessores earum incidissent, per formám iuris requirendo sibi ipsis exinde plenam sententiam diffinitivam pro reobtinendis huiusmodi iuribus eorum non reportassent, aut reportare non valuissent sive etiam in requisitione huiusmodi iurium suorum tepidi remansissent, tales sua iura de dictis possessionibus infidelium cuipiam fideli datis nequaquam per amplius et in posterum requirere reobtinereque possunt, sed detentores earum, puta fideles a quorumlibet causantium sive de linea ipsorum infidelium egredientium sive aliorum vexatione et perturbatione, qui videlicet huiusmodi sua iura in tot vei partialiter cum possessione sive etiam alio modo, videlicet pro iuribus dotalitiis et quartalitiis pecuniam pro se ipsis habere et obtinere sperassent, expediti modisque omnibus absoluti reddi debent atque solent, a Fetel-en fekvő egy ekényi földet a sessio-helyekkel együtt, miután azt nem Bathyan-i György fiai és özvegye, hanem István vajda, a hűtlenségbe esett István nagyatyja foglalta el és csatolta Bathyan-hoz, a királyi decretum erejénél fogva a kanonok az alpereseken nem kereshetik, sem a maguk és egyházuk tulajdonává nem tehetik, királyi adomány címén az alpereseknek ítéli meg és királyi új adomány címén örökre kezükön hagyja. Hártyán, függőpecsételés nyomával. DL 100414. (Batthyány cs. lt., Acta antiqua, Battyán 3-4-30.) - (M.) 180 Márc. 13. (Albe, 60. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor ítéletlevele. Chaak fiának: Balázsnak Chaakberen és Igar birtokokon lévő részei miatt Dudar-i Ugrin fiának: Mihálynak fia: István és ez Ugrin fiának: Desew-nek fia: Vinchlo egyrészről, másrészről [Chak]beren-i Benedek fia: János, harmadik részről pedig Halaph-i Jakab fia: István között hosszas per keletkezett. Ennek folyamán Halaph-i esetében legitimi termini completi extitissent, minek következtében a Béren és Igar birtokokon lévő, általa igényelt részeket elvesztette. Miután a birtokokat - ítélete értelmében - Benedek fia: János, Vinchlo és Mihály fia: István maguk között felosztották, Zs. - huiusmodi terminorum completiones visszavonva - megengedte Halaph-i Istvánnak, hogy a birtokrészekre vonatkozó összes oklevelét újból bemutathassa. Halaph-i, Dudar-i Istvánt megidéztetve maga ellen, a jelen vízkereszt nyolcadán, amidőn a király és az ország más bárói és előkelői vele együtt bíráskodtak, hat oklevelet terjesztett elő: 1. 1397. ápr. 6. Zs. (ZsO I. 4697). - 2. 1397. ápr. 19. A budai káptalan előtt fogott bírák ítélete alapján Beren-i Chak fiának: Benedeknek fia: János, Beren-i István fia: Jakab és Pathka-i Pál fia: Balázs egyrészt egymást kölcsönösen osztályos atyafiakká fogadják Beren-i Chak fia: Balázs birtokaiban, amelyeket tulajdonosuk utódok nélküli halála után Zs.-tól Beren-i Jakab adományul eszközölt ki s azokba magát a fehérvári káptalan által be is vezettette; másrészt megállapodnak, hogy a kezükön lévő Béren,