Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

A mutató némi módosítással az előző kötetek gyakorlatát követi. Személynevek. Nem tartalmazza Zsigmond király nevét és rangját (az egész kötetben Zs.-vel rövidítve), a külföldi jobbágyokét és egyes nehezen meghatározható, a magyar kutatás számára érdektelen külföldi személyekét. Az I-IV. kötetektől eltérően tartalmazza viszont a magyar korona uralma alá tartozó jobbágyok (populi, ignobiles) és városi polgárok (hospesek, lakosok) nevét. Ugyancsak tartalmazza az átírt oklevelekben szereplő személyneveket, zárójelben jelölve előfordulásuk évét. Hogy jobbágynevek mely oklevelekben találhatók, azt a birtoknál és a jobbágy, jobbágynévsor címszó alatt lehet megtalálni. A polgárnevek önállóan, a polgár címszónál és a város (lakhely) nevénél is megtalálhatók. a) Ha a személy neve egyedül áll, sem rangja, sem tisztsége nem ismert, akkor „családneve" cs. jelzéssel, a keresztnév elhagyásával szerepel. Ugyanez a helyzet azoknál a birtokpereknél és birtokosztályoknál, ahol egy család több tagja fordul elő. b) A „családneveket" az adott oklevélben előforduló alakjukban, mai helyesírással vagy fonetikusan írjuk. c) A ragadványnevekröl utalás történik a birtoklást jelölő „előnév"-re. Ugyancsak utalás jelzi a mutatóban azt, ha a család több néven fordul elő. d) A később előnévként szereplő birtoknevek minden esetben nagybetűvel kezdődnek. e) A rangok és tisztségek is mutatózva vannak, ezeknél utalás történik viselőjük nevére. A királyi, nádori, országbírói, vajdai, báni, megyei, érseki emberek, ügyvédek és más (pl. káptalani, konventi kiküldött) társadalmi funkciót betöltők neve mellett megbízatásuk szintén olvasható, de a funkciónál csak az érintett kivonatok/ regeszták száma található. J) A méltóságot vagy tisztséget viseltek neve után azok a méltóságok vagy tisztségek szerepelnek, melyeket az illető 1419 és 1420 között is viselt, vagy amelyekről a kötetben idézett oklevélszövegekben említés történik; az utóbbi esetben az évszám vagy évkor megjelölésével. (Ezek megállapításánál Engel Pál archontológiája volt segítségünkre.) g) Az összetett birtoknevekből képzett családnevek előfordulási alakjukban szerepelnek. h) Azokban az esetekben, amikor a helység és annak -i képzős családneve csak ugyanazokban a kivonatokban/regesztákban szerepel, a családnév önálló mutatózása elmarad. i) Ugyanakkor, ha a helység és annak -i képzős egyháza, papja, plébánosa vagy jobbágynévsora szintén az előbbihez hasonlóan szerepel, akkor a helységnév önálló mutatózása elmarad. j) Ha a helység plébánosának csak a keresztnevét ismerjük és csak egyetlenegyszer szerepel, a személynévnél nem került mutatózásra. k) Egyes nem latin jobbágynevek és közszavak mai helyesírással, de dőlt betűvel vannak szedve, s ez esetben a betűhű alak a kivonatban található. Helynevek. A kötetben található valamennyi helynév megtalálható a mutatóban. a) A mutató a helynevek középkori névalakját adja meg mai helyesírással/fonetikusan. Azokban az esetekben, ha a mai névalak eltér ettől, utalás segít. A helynevek után zárójelben az a középkori megye (a külföldieknél ország) szerepel, amelyben található volt. Ha megyehatáránál fekvő birtok két megyénél fordul elő, úgy mindkét megyénél csak a megfelelő számok szerepelnek.