Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - Ki volt, milyen ember volt Dinnyés Lajos

nemzeti érdekek védelmére képes és eltökélt vezető személyiségek ellen. Többek letartóztatását, elítélését, a Szovjetunióba történt elhurcolását, végül a miniszterelnöknek, majd a Nemzetgyűlés elnökének, több politikusnak, diplomatának az ország elhagyására kényszerülését eredményező politikai háború már nemcsak a vezető pozíciók, a hatalom meghódítását, hanem tudatosan vagy anélkül a magyar nemzeti önérzet megtörését is szolgálta, egy olyan lélektani légkör kialakítását, amelyben a magyarság saját maga számára is gyanússávált bármely nemzeti gondolat felmerülése esetén.

1 Az országnak ebben az állapotában következett el az az időszak, amit — a kommunista párt szóhasználatával — a fordulat évének neveztek, s amely időszak miniszterelnöke Dinnyés Lajos lett. Ki volt, milyen ember volt Dinnyés Lajos ?

2 A fáma szerint édesanyja összecsapta a kezét, amikor értesült a kinevezésről, mondván „mivé lett ez az ország, hogy már az én Lajkó fiam is miniszterel1 A magyar társadalom állapotát folyamatosan és egyre aggódóbban vizsgáló Bibó Istvánnak ebből az időből származó, a kibontakozás útjait felelősséggel kereső tanulmányai, így elsősorban a „Válság után - Választás előtt", valamint a címével is értékítéletet kifejező „Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem" (In Bibó István Válogatott tanulmányok 1945-1949. Szerk.: Vida István, Magvető Könyvkiadó, 1986. Második kötet 521-549., 569-619. pp.) c. írásai — történelmi távlat nélkül is — pontos képét adták a kialakuló állapotoknak. 2 Dinnyés Lajos (1901. április 16. - 1961. május 3.) gazdász. Alsódabas környékén birtokos középnemesi református családból származott. Három testvére volt: Pál (1902-1979), Etelka (1904-1986) és Endre (1909-1984). 1930-tól a Független Kisgazdapárt tagja. 1931-től két cikluson át országgyűlési képviselő. 1945-ben tagja lett az Alsódabasi Nemzeti Bizottságnak, április 2-ától az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, augusztus 20-ától a Kisgazdapárt Országos Intézőbizottságának, 1946. szeptember 7-étől 1947. szeptember 12-éig pártja Politikai Bizottságának. 1947. március 14-ével honvédelmi miniszterré, majd 1947. május 31-én — a honvédelmi tárca megtartása mellett — miniszterelnökké nevezte ki a köztársasági elnök. Az 1947. évi választások után, szeptember 24-én ismét ő alakíthatott kormányt. Miniszterelnökként több testület — így a Gazdasági Főtanács, 1947. július 18-ától a Tervgazdasági Tanács — elnöki posztját is betöltötte. 1948. december 10-én Nyárádi Miklós pénzügyminiszter, továbbá leány testvérének disszidálása miatt lemondásra kényszerült. 1948. december 11-én kinevezték az Egyesített Mezőgazdasági Kísérleti Intézet elnökévé, majd az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ főigazgatójává. 1954-től a Hazafias Népfront Tanácsának, 1960. május 20-ától a Tanács elnökségének tagja. 1956. október 28-án tagja lett az V kerületi ideiglenes nemzeti bizottságnak. 1958. november 26-ától az Országgyűlés egyik alelnöke volt. Lásd bővebben Somlyai Magda: Dinnyés Lajos. In Politikus pályák. Szerk. Sánta Ilona. Bp. 1984. 257-267. pp., Izsák Lajos: Dinnyés Lajos. In Magyarország miniszterelnökei 1848-1990. Szerk. Dus Ágnes. Bp. 1993. 176-179. pp., Vida István-Vörös Vince: Dinnyés Lajos. In Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Almanachja, 1944. december 21.-1945. november 29. Főszerk. Vida István. Bp. 1994. 102-103. pp., illetve A Nemzetgyűlés Almanachja, 1945. november 29-1947. július 25. Bp. 1999. 109-11. pp. Továbbá részben Fábián Miklós Dinnyés Lajosról írt, kéziratos tanulmányát használtam, amelyet lánya, Szatainé Fábián Éva volt szíves rendelkezésemre bocsátani, részben pedig Dinnyés Lajos unokaöccse, Dinnyés Pál és felesége szíves szóbeli közléseire támaszkodtam, amelyekért ezúton is köszönetet mondok.