Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
Bevezetés - - Ki volt, milyen ember volt Dinnyés Lajos
nök lehet!" 3 Kiáltása egyaránt szólt az ország közállapotainak - és fia mentalitásának. Dinnyés Lajos jó képességű, képzett, vidám, sőt bohém, a jó ügyért tenni kész alkat volt, ugyanakkor a magyar értelmiséget olyannyira jellemző megalkuvási hajlam sem esett messze tőle. Alsódabas, Dabas és környékének 48-as függetlenségi szellemisége - amit az is táplált, hogy Dabas temetőjében nyugszik Kossuth Lajos édesapja, Udvari Kossuth László - minden bizonnyal meghatározó jelentőségű volt a fiatal Dinynyés gondolkodásának, érzelemvilágának formálódására. Budapesten a református gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. Nem volt szorgalmas tanuló, esze révén mégis kitűnő eredményt ért el. Az orvosi egyetemen elvégzett félév után tanulmányait a Keszthelyi Gazdasági Akadémián folytatta. Dabason és Keszthelyen is vidám kompániája volt (amelynek tagjaival szinte élete végéig kapcsolatot tartott), ugyanakkor élt benne bizonyos ellenérzés az akkori Magyarország nagyúri világával szemben. 4 A főiskolai ifjúsági mozgalom egyik szervezője és irányítójaként is — minthogy németül jól beszélt — Európa több államában megfordult. Mindamellett alapos mezőgazdászi, közgazdasági ismeretekre tett szert. Édesapja halála (1930) után, a tőle örökölt 173 katasztrális hold birtokon gazdálkodott. 1929-ben belépett Gaál Gaszton Agrárpártjába, majd 1930-ban — a két párt egyesülése révén — a Független Kisgazdapárt tagja lett. Pest megyében ő kezdte meg a Független Kisgazdapárt szervezését. Politikai szereplése és az okszerű gazdálkodás módszereinek terjesztése révén megyéjében rövid idő alatt népszerűségre tett szert és az 1931. évi választások alkalmával egyenes felkérésre vállalta el a dabasi kerületben a jelöltséget a Független Kisgazdapárt színeiben. Szoros küzdelemben nyert a kormánypárt jelöltjével szemben. 5 Bekapcsolódott Pest vármegye közéletébe. 1934-ben bekerült a megye törvényhatósági bizottságába is. Tagja lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, a Magyar Aero Szövetségnek, később a Magyar Úszószövetség és a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetőségének. Napilapokban és folyóiratokban is több cikke jelent meg. 3 Más anekdota szerint maga Dinnyés mondta: „Micsoda ország ez, amelynek még én is miniszterelnöke lehetek!" 5 „Úri bandát" szervezett, amelynek ő volt a prímása. Sportolt, kitűnő vívó hírnévre tett szert. Másrészt az egyik főiskolai év megnyitásának eseményeiről szüleinek beszámolva örömmel jelentette, hogy „grófokból nem kaptunk hallgatót hála Istennek az idén." (Dinnyés Lajos levele szüleihez, 1926. október 9-én. Szatainé Fábián Éva, Szerep községi lakos tulajdona.) 5 A kor választási gyakorlatának megfelelően azonban Dinnyés sem hagyatkozott csupán a programra. Voltak, akik favágási engedélyt kaptak a Dinnyés-erdőben, mások „választási" malacoknak örvendezhettek. Az egyik választási gyűlésre Dinnyés két báránnyal a nyakában jelent meg azzal, hogy „főzzétek meg és szavazzatok rám". (Cseróczki András, későbbi tanácselnök visszaemlékezése - lásd Fábián Miklós id. mű) Végül 3665 szavazattal 3177 ellenében szerezte meg a mandátumot.
