Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [17.] 197.1947. augusztus 21.

íme, szemük láttára űzik ki svábjainkat otthonukból, mondván az ámuló ma­gyaroknak: „Ide telepedjetek!" - „A máséba? - kérdezik megdöbbenve. - „E­zeknek, a hozzánk magyarul szóló keresztény testvéreinknek jogszerű birtokába?" - És elveszett otthonukért folyó könnyeik összefolynak a számű­zetésbe induló embertestvéreink könnyeivel!... Miniszterelnök Űr! A cél nem szentesíti az eszközöket és közelfekvő előnyért feláldozni az örök elveket és igazságokat a legnagyobb rövidlátás, mert megfoszt bennünket ezen igazságok és jogok védelmező erejétől, mikor majd akár a közeli, akár a távoli jövőben szükségünk lesz reájuk. Azt hittük, hogy ennek belátása felülkerekedett ben­nünk és azért szüntettük be a svábok további kitelepítését. Ehelyett mi kö­nyörgünk a hatalmakhoz, hogy ha már nem lehet őket kivinni az amerikai német zónába, vihessük ki őket legalább az orosz zónába! És ez az orosz zóna kétszeresen sújtja őket, mert idegenebb tőlük. Ugyanis svábjaink betelepítése Németországnak nem azon részéből történt, mely most orosz megszállás alatt van és a keleti rész porosz és protestáns németjei fajilag, vallásilag nagyon különböznek a mi németjeinktől, kik a nyugati, főleg délnyugati katolikus németek köréből származnak. Miniszterelnök Úr! Ezeket el kellett monda­nunk, hogy az igazság sérelme ne történjék tiltakozás nélkül. Fel kell szólal­nunk, míg a lehetőség halvány reménye fennáll, hogy további nagy szenvedéseknek és bajoknak elejét venni tudjuk! A világ szeme rajtunk! Miniszterelnök Úr és kormánya kell, hogy megtalálja a módját mindennemű deportálás megszünte­tésének. A potsdami egyezmény nem kényszeríthet minket öncsonkításra és ha jogot ad németjeink kitelepítésére, ezzel a kétes értékű joggal nem kell élnünk! A háború után több mint két évvel, az uralkodó sátáni gyűlölet helyett a népek megbékélésének ügyét szolgálná a magyar kormány elhatározása, hogy a még ittlévő németjeink közül mindazok, akik a haza ellen súlyosan nem vétettek, itthon maradhatnak." Új Ember, 1947. augusztus 17. A püspöki kar levele a miniszterelnökhöz. Később közreadta a Mindszenty Okmánytár. Második kötet. Vecsey József teológiai tanár, München, 1957. 110-113. pp. ez utóbbi közlésben a levél augusztus 8-ai keltezéssel szerepel s „A Magyar Püspöki Kar nevében: Mindszenty József s. k. bíboros, hercegprímás" aláírás olvasható. 171b. sz. melléklet (a 17/20. napirendi ponthoz) [A miniszterelnök feljegyzése a belügyminiszterhez, a külügyminiszterhez, továbbá Mindszenty József hercegprímáshoz intézett levelének tervezete.] NB! Az 1947. évi július 25-i püspökkari konferencia foglalkozott a magyaror­szági németség kitelepítése körül mutatkozó visszásságokkal és a miniszterel­nök úrhoz úgy a hercegprímás úr, mint a püspöki kar nevében dr. Pétery József

Next

/
Thumbnails
Contents