Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
Bevezetés - - A kormány teljesítménye, mérlege
gazdák vetőmagjának az előteremtése ismételt kormányszintű tanácskozást, intézkedést igényelt. 236 Hozzájárult ezekhez a gondokhoz az ugyancsak főleg a falusi, kisvárosi népesség körében a vállalkozási bizonytalanság következtében kialakult munkanélküliség. Kirívó jelensége volt ennek a helyzetnek, hogy munkaalkalom biztosítása érdekében a kormány kénytelen volt eltiltani az aratógépek használatát, 237 az 1946 végén - 1947 elején Svédországba szerződtetett munkásokon kívül 238 1947 nyarán további négyezer építőmunkás jugoszláviai foglalkoztatására kötöttek megállapodást; 239 magasabb szintű termelési kultúra elsajátítása címén parasztifjak, gazdászok csoportjait küldték ki Dániába, és hogy a költségvetésben jelentős összeget kellett elkülöníteni a munkanélküliség enyhítésére, a munkanélküliek segélyezésére. 240 Nem segítette a nehéz gazdasági helyzet, a munkanélküliség enyhítését — mégis az egész magyar társadalom által legáhítottabb, leginkább várt esemény — a hadifoglyok mielőbbi hazatérése volt. Ehhez mérten viszonylag szerény teret kapott a kormány munkájában ez a problémakör. Mindazonáltal — és ezt a javára kell írni — nem habozott vállalni a hazaszállítás technikai lebonyolítását, ennek költségeit, sőt már hetekkel a hazatérés előtt a romániai táborokba összegyűjtött hadifogoly-tömegek egészségügyi ellátását és élelmezését. 241 A nehéz gazdasági helyzet - ugyanakkor a nagyvonalú tervgazdálkodás ígérete; a széleskörű nemzetközi kapcsolatok létesítésének felcsillanása, másrészről az elzárkózás az igazi nemzetközi együttműködés elől; a magántulajdon tiszteletbentartásának ígérete, de az államosítások előkészítése; a demokráciára való állandó hivatkozás mellett minden téren a központosítás térfoglalása és az egypárturalom mind reálisabb veszéllyé válása; az alapvetően agrárország sajátos igényeinek figyelembevétele helyett az iparosítás előtérbe helyezése stb., stb. az adott időszak átmenetiségét jelezte. Az első Dinnyés-kormány átmeneti jellegét aláhúzta a kormány megalakulásától kezdve kilátásba helyezett országgyűlési választásokhoz és a békeszerződés életbelépéséhez fűzött, a lakosságot, a nemzetet eltöltő várakozás. Nagy Ferenc lemondatását követően nyomban felmerült a parlamenti választások előbbrehozásának az igénye. Ezt legelsőként a Szociáldemokrata Párt vetet236 Lásd a [15.] 195. sz. jegyzőkönyv 1. és a [17.] 197. sz. jegyzőkönyv 44. napirendi pontját. 237 Lásd a [4.] 184. sz. jegyzőkönyv 31. és az [5.] 185. sz. jegyzőkönyv 43. napirendi pontját. 238 Lásd Böhm Vilmos válogatott politikai levelei 1914-1948. Szerk.: Szabó Éva és Szűcs László. Napvilág Kiadó 1997. 330-332. pp. Lásd továbbá a MOL XDÍ-A-l-j 1947-XVI-7414 sz. ügyiratot. 239 Lásd a [3.] 183. sz. jegyzőkönyv 9., a [4.] 184. sz. jegyzőkönyv 43. és a [17.] 197. sz. jegyzőkönyv 47. napirendi pontját. 240 Lásd a [2.] 182. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pontját és 7. sz. jegyzetét, a [17.] 197. sz. jegyzőkönyv 4., a [18.] 198. sz. jegyzőkönyv 7. napirendi pontját és ez utóbbi 18. sz. jegyzetét. 241 Lásd a [2.] 182. sz. jegyzőkönyv 3., a [3.] 183. sz. jegyzőkönyv 77., a [4.] 184. sz. jegyzőkönyv 40. és 44., az [5.] 185. sz. jegyzőkönyv 78., a [12.] 192. sz. jegyzőkönyv 91., a [15.] 195. sz. jegyzőkönyv 67. és a [16.] 196. sz. jegyzőkönyv 88. napirendi pontját.
