Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - A kormány teljesítménye, mérlege

te fel, arra számítva, hogy a látványosan meggyengült kisgazdapárt - és a kirobbant politikai válságért a hazai és a nemzetközi közvélemény által elma­rasztalt kommunista párt mellett nyerő pozícióba juthat. Az új választások előkészítése terén azonban rövidesen a kommunista párt vette át a kezdemé­nyezést: nem akart ismét úgy járni, mint az 1945. évi választásokon, amelynek kudarcát két év nehéz munkájával kellett ledolgoznia. Az antibolsevista válasz­tási propaganda előtérbe kerülésétől tartva még júniusban azt javasolta Ráko­si, hogy a jobboldallal szemben menjenek valamiféle blokkba a koalícióban résztvevő pártokkal, a romániai illetve a bulgáriai választási rendszerhez ha­sonlóan. 242 Ebbe azonban az előretörésében bízó Szociáldemokrata Párt és a korábbi sikerének megismétlésében reménykedő kisgazdapárt sem akart bele­menni, így a kommunista párt részéről fokozottan előtérbe került — törekvé­seinek egyébként is részét alkotó — a jobboldali választók kizárására, megosztására irányuló taktika. Rákosi az 1945 évinél eleve 4-500 000 választó­val többet kívánt kizárni, fel akarta emelni a választási korhatárt, mivel az ifjúságot jobboldalinak minősítette, előnyösnek találta — és talán tett is ennek érdekében — ha a koalíción kívül maradt pártok minél megosztottabban indul­nak a választásokon. Számolt a hazatérő hadifoglyok, a külföldön—elsősorban Jugoszláviában dolgozó — magyar munkások szavazataival. 243 A kommunista belügyminiszter által előkészített — a pártja igényeit mesz­szemenően figyelembevevő törvényjavaslat az 1945. évi VIII. tc. módosítására — többfordulós, hosszas vitát váltott ki. 244 A végül elfogadott választójogi törvény — bár néhány vonatkozásban enyhítették az eredeti javaslatot — a korábbi demokratikus választójogot több tekintetben csorbította. Ilyen jellegű rendelkezése volt az ajánlási rendszer bevezetése az új, illetve azon pártoknak az esetében, amelyek 1945-ben nem indulhattak. Ezeknek a pártoknak a vá­lasztópolgároktól ötvenszer annyi írásbeli ajánlást kellett összegyűjteniök, mint amennyi a körzetben jelölhető képviselők száma volt; ez önmagában is sértette a választások titkosságát. Az egyenlőség elvét sértette továbbá a pré­miumos rendszer bevezetése, ami azt jelentette, hogy amennyiben a választási szövetségre lépett pártok megszerezték a szavazatok 60%-át, úgy megkaphat­ták az országos listán megválasztható képviselői helyek 80%-át, ha 75%-os sikert értek el, az országos lista mandátumainak 100%-át vihették el. Meg kell jegyezni azonban, hogy csak azok a pártok léphettek választási szövetségre, amelyek már 1945-ben is indultak. Az általánosság elvét sértette a kizárások 242 PIL 283. f. 10. cs. 189. ő. e. 1947. június 27. 243 Romániában a pártoknak jutó mandátumok számát a választások előtt meghatározták. Bulgáriában a jobboldali ellenzékkel szembe állított népfronton belül lehetett a baloldali pártokra szavazni. PIL 274. f. 2. cs. 46. ő. e. 1947. június 13. 244 Lásd a [10.] 190. sz. jegyzőkönyv 3-5., a [11.] 191. sz. jegyzőkönyv 5., a [16.] 196. sz. jegyzőkönyv 4., a [17.] 197. sz. jegyzőkönyv 19., a [18.] 198. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját.

Next

/
Thumbnails
Contents