Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [15.] 195.1947. augusztus 8.

részt új adókat vezetett be (vagyonadó, jövedelemtöbbletadó, gépjárműadó, rizsforgalmi adó), másrészt a már bevezetett adók jobb kimunkálását is foganatba vette. Ha a fentiek alapján a költségvetési év végéig várható tényleges kiadásokat az előirányzattal szemben kereken 1 milliárd forinttal magasabbra értékeljük (amely különbözet az eddigi 435 milliós kiadási többletből, az év végéig a nemzetközi kötelezettségeknél számításba vett 380 millió forintból és az állam terhére máris jelentkező 200 millió forintos tartozásból tevődik össze), úgy a folyó év tényleges kiadási szükséglete kereken 3,9 milliárd forintot fog kitenni, ami a mai árakon kalkulált évi nemzeti jövedelemnek — 14 milliárd forintnak — 28%-a. Az utolsó békeévben az államháztartás szükségleteit az üzemek deficitjével együtt a nemzeti jövedelem 19%-át vették igénybe. Figyelemmel arra, hogy a nemzeti jövedelem ma 40%-kal alacsonyabb az utolsó békeév nemzeti jövedelménél, nyilvánvaló, hogy a magáncélokra rendelkezésre álló nemzeti jövedelem csökkenése sokkal súlyosabb, mint ahogy azt maga a fenti arányszám mutatja. A folyó költségvetési év végéig mintegy 1500 millió forintra becsült fegyverszüneti költségek kereken 38%-át teszik a költségvetési év előrelátható öszszes kiadásainak. II. Életszínvonal Abból a célból, hogy megállapíthassuk, hogy a nemzeti jövedelem mily hányada áll a fogyasztás céljaira rendelkezésre s hogy ily módon lemérhessük a lakosság életszínvonalát, a nemzeti jövedelemből le kell vonnunk azokat a terheket, amelyek részben a jóvátétel és egyéb nemzetközi kötelezettségek címén, részben a beruházások és az egyéb tőkeszükséglet címén jelentkeznek. Nyilvánvaló, hogy jóvátétel és nemzetközi kötelezettségek címén az 1947/48. költségvetési évre — ha a hadsereg-ellátás és a SZEB költségeinek teljes megszűnésével is számolunk — legalább 1500 millió forintot, beruházási és egyéb tőkeszükséglet címén pedig legalább 2000 millió forintot kell számításba venni. Ezzel kapcsolatban rámutatunk arra, hogy a termelés, az újjáépítés és a gazdaságfejlesztés tervszerű irányítására a magyar pártok által kidolgozott úgynevezett 3 éves gazdasági terv — bár nem nyert még végleges megállapítást — tisztán a beruházási szükségletet 3 év alatt összesen mintegy 6300 [millió] forintra teszi, aminek nem egészen 1/3-a esnék az első évre. A fentiek szerint adódó 3500 milliós szükséglet a nemzeti jövedelemnek kereken 25%-át veszi igénybe, akkor is, ha ezt az 1946/47. éveihez viszonyítva sikerülne 20%-kal növelni. (Ennél a számításnál mind a szükségletet, mind a nemzeti jövedelmet az 1946. november elsejei árakon vettük számításba és figyelmen kívül hagytuk az azóta bekövetkezett áremelkedést.) Összehasonlításképpen megjegyez-