Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [15.] 195.1947. augusztus 8.
A fentiekben analizált túlkiadáson felül jelentkezik azonban ezenkívül az állam 1946. augusztus elseje óta keletkezett eladósodása is. Ily adósság keletkezett a fegyverszüneti kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban 89,7 inillió, a tárcák gestiójával kapcsolatban 30 millió, az Arkiegyenlítő Alappal szemben 80 millió forint összegben. Ennek figyelembevételével a túlkiadás az előirányzattal szemben végeredményben 635 millió forint, a valóságos államháztartási deficit pedig az eddigi 9 hónapra összesen 767 millió forint. Az eddig felmerült túlkiadás folytán a jóvátételi és egyéb nemzetközi kötelezettségek teljesítésére a költségvetési év utolsó hónapjára költségvetésileg biztosított fedezet már nem áll rendelkezésre, sőt az eddig e címen eszközölt kiadások (1128,4 millió forint) 160,9 millió forinttal meghaladják az egész évi előirányzatot (967,5 millió forint). Ezen, az egész évi költségvetéssel szemben a fegyverszüneti kiadások terén már eddig előállott hiányon felül a jóvátétellel kapcsolatban május-július hónapra további 261,5 millió forint szükséglettel kell számolni, s ehhez járul mindaz, amit május elseje után a Vörös Hadsereg és a SZEB ellátására kell költenünk. Változatlanul költségeket feltételezve ez utóbbi címeken 118 millió forint kiadást kell beállítanunk. A nemzetközi kötelezettségeknél ilyképpen a május-július hónapban még felmerülő 380 millió forint kiadásra fedezetül csak a bevételek oldalán elérhető többlet szolgálhatna. Ha azonban fel is tételezzük, hogy a költségvetési év utolsó 3 hónapjában a bevételek átlagos szintje ugyanolyan mértékben haladja meg az előirányzatot, mint az elmúlt 9 hónap átlagában, akkor is csak egy 20%-os többlettel számolhatunk, ami 3 hónapra kereken 100 millió forintot jelent. A nemzetközi kötelezettségeknél adódó fedezetlen hiány tehát — változatlan jóvátételi és hadsereg-ellátási, valamint SZEB költségeket feltételezve — kereken 280 millió forint lenne. Ennyivel emelkednék — a költségvetésileg már számításba vett 160 millión felül — a fentebb részletezett államháztartási hiány abban az esetben, ha a közigazgatás kiadásainál (beleértve az üzemek deficitjét is) abból indulhatnánk ki, hogy az itt netán mutatkozó többkiadás fedezetet talál abban az 50 millió forintos megtakarításban, amivel a békeszerződési terhek rovatán a 3 utolsó költségvetési hónapban számolnunk lehet. Az egész évre ily számítás mellett költségvetésileg számításba vett és még az infláció veszélye nélkül fedezhetőnek ítélt 640 millió forintos deficiten felül összesen 567 millió plusz deficit jelentkeznék (87 millió plusdeficit és 200 milhó eladósodás az elmúlt 9 hónapra és 280 millió plusdeficit a hátralévő 3 hónapra). Bármely, az államháztartás más területén jelentkező és ezen a módon nem fedezett többkiadás természetesen szintén hozzájárulna a költségvetés fedezetlen hiányának emelkedéséhez. Nyilvánvaló, hogy az államháztartás plusdeficitjének fedezéséről a folyó évben mással, mint bankjegykibocsátással nem lehet gondoskodni. Utalunk itt arra, hogy a bevételi többletek elérése érdekében a kormány már minden lehetőt elkövetett: egy-
