Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [14.] 194.1947. július 31.
latban. Ha egy portörlőre vagy krétára van szükség, a Belügyminisztériumnak kell elintéznie. Kell egy közbeeső hatóság, amely ezeket az ügyeket intézze. Nem tudja pl. a folyamrendőrséget megszervezni. Egy óriási bürokrácia van és ez alkalmas arra, hogy az egységes fegyelem alól kivonják magukat. Azért mondja, hogy ez a rendelet ugrópontja. Ha ezt a felhatalmazást nem tudja megkapni, akkor a rendőrséget nem is próbálja szervezni, mert hiábavaló lenne. Az élet logikája alapján így néz ki a kérdés. A gyakorlati élet szükségessége alapján tegyünk intézkedéseket, vagy a jogászi szempontok szerint, ez itt a kérdés? Rákosi Mátyás államminiszter: A 10. §-ban megállapodtak, hogy „addig is, amíg végleges szabályozás alá kerül, a périzügyminiszterrel egyetértésben". Pénzügyminiszter [képviseletében Antos István államtitkár]: A „szabályozza" szó elé az, hogy „a Pénzügyminisztériummal egyetértve". Rákosi Mátyás államminiszter: Ez a része világos és megfelelő. A másik pont a 6. § (2) bekezdése, ahol arról volna szó, hogy a belügyminiszter kapjon felhatalmazást, de úgy, hogy esetleges államjogi kételyek vagy félelmek eloszoljanak. Az igazságügyminiszternek az a kifogása, hogy hatóságok létesítéséhez parlamenti engedély kell. Hogyan lehetne olyan formulát találni, amely megfelelne? [Ries] Igazságügyminiszter: Javasolja a következő szöveget: „amennyiben azok a rendőrség struktúráját nem érintik". [Rajk] Belügyminiszter: így nem lehet. Ezek az intézkedések éppen a struktúra változtatását célozzák. Rákosi Mátyás államminiszter: A politikai osztály megváltoztatása nagyobb méretű intézkedés volt. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: A (2) bekezdést a következőképpen formulázná: „a belügyminiszter felhatalmazást nyer arra, hogy a rendőrség hatékonyabb működése érdekében minden olyan szervezeti intézkedést megtegyen, amely a rendőrségnek az 1. bekezdésben megjelölt szervezeti struktúráját meg nem változtatja". [Ries] Igazságügyminiszter: Mert az a példa, amire hivatkoznak, nem volt strukturális változtatás. De akkor volt is még felhatalmazása a kormánynak. 15 [Rajk] Belügyminiszter: Ez ellen is aggályai vannak. Az első az, hogy az bizonyos mértékig szélesítő hatású. Ennek lényegében nincs hatása. Másrészt, ez kizárja azt, amit a 2. §-ban kér, 16 hogy új középfokú hatóságokat hozhasson 15 Azaz a korlátozást kimondó, a 8. sz. jegyzetben említett törvény kiadása (1946. szeptember 3.) előtti időben. A kormánynak adott felhatalmazásról szóló korábbi törvények az 1945. évi XI. tc. 15. §-a; valamint az 1946. évi VI. tc. is tartalmazott bizonyos korlátozásokat, de szűkebb körben, mint az itt említett törvényhely. 16 Lásd a jelen jegyzőkönyv 9. sz. jegyzetét.
