Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [14.] 194.1947. július 31.

[Rajk] Belügyminiszter: Ott ki akarják dolgozni ezt a részt is, a különböző különleges körülményekre tekintettel. [Dinnyés] Miniszterelnök: Úgy véli, hogy az „eltérő módon" kitétel esik kifogás alá. [Rajk] Belügyminiszter: Automatikusan, az előfeltételek alapján lépnek elő. Pénzügyminiszter [képviseletében Antos István államtitkár]: A Pénzügymi­nisztérium részéről a 10. §-sal kapcsolatban van észrevétel és ez lényegében szintén ennek az „általános rendelkezésektől eltérő módon" kifejezés megvé­tózását jelenti. Be kell venni azt, hogy „a pénzügyminiszterrel egyetértésben", minthogy státuskérdésekben a pénzügyminiszternek így is megvan a felülvizs­gálati joga. így az aggályok redukálódnak. [Dinnyés] Miniszterelnök: 0 nem jogász, de látja, hogy a rendőrség átszerve­zése feltétlenül szükséges. Járják az országutakat és tényleg életveszélyes, amit a teherautóvezetők csinálnak. A vízrendészet kérdését is centralizálni kell. Ezt a dolgot gyakorlatilag helyesnek tartja, ha a közjogi aggályok elenyésztethetők. Rákosi Mátyás államminiszter: Hajói értette, a 6. § (2) bekezdése ellen az igazságügyminiszternek az az aggálya, hogy esetleg önkényes előléptetések lesznek. [Rajk] Belügyminiszter: Itt nem arról van szó. Rákosi Mátyás államminiszter: Ezt a 10. §-t le lehet vezetni azzal, hogy belevesszük, hogy „a pénzügyminiszter hozzájárulásával". Ezzel biztosítva van, hogy nem önkényes intézkedésekről van szó. Ezt a 10. §-t ezzel a hozzáté­tellel el lehet fogadni. A másik az átszervezés kérdése. Tényleg az a helyzet, hogyha nem volt alkotmányba ütköző és nem volt megtámadható egy ennél az átszervezésnél kétségkívül nagyobb jelentőségű átszervezés, mint pl. a vidéki politikai osztály egységesítése a budapestivel, akkor most egy üyen kisebb jelentőségű kérdésnél nem lehet üyen alkotmányjogi aggály, különösen, ha a minisztertanács hozzájárult. Javasolja, hogy amennyiben az iparügyi minisz­ter ezzel a megkötéssel hozzájárulhat, akkor járuljon hozzá a minisztertanács. A másik kérdésnél pedig, kéri az igazságügyminiszter, hogyha alkotmányosan de alkotmány nélkül beleegyeztek egy sokkal nagyobb átépítésbe, akkor egy mostani kisebb átépítésbe is mehessünk bele. Ha ott nem voltak alkotmányjogi aggályok, akkor itt se legyenek. Mindnyájan megegyezünk abban, hogy ezekre az átalakításokra szükség van. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: A Gazdasági Főtanácsról szóló rende­let szerint joga van femívni a belügyminisztert, hogy a racionalizálás érdeké­ben ezt végrehajtsa. 12 Ok ilyen intézkedéseket hoztak is. A Gazdasági 12 A Gazdasági Főtanácsról szóló 230/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. január 9.) 5. §-ának c) pontja mondta ki, hogy a GF az egyes minisztereknél gazdasági vonatkozású rendeletek kibo­csátását vagy más gazdasági vonatkozású intézkedések megtételét kezdeményezheti.

Next

/
Thumbnails
Contents