Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [13.] 193.1947. július 28.

gyar bizottság arra is, hogy az 1947. esztendőt egyidejűleg az 1946. évre járó osztalékok, valamint az 1947. évre osztalékelőlegek transzferálásával megterhelni olyan kettős terhet jelent, amelyet a magyar gazdasági élet egyéb vonatkozású megterheléseire figyelemmel elviselni aligha tud. A szovjet fél, méltányolva a jogi nehézségeket, végül is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az 1946. évre eső osztalékokat ilyen címen nem kéri transzferálni, ellenben ragaszkodik ahhoz, hogy az 1946. évre általa kiszámított osztalékoknak megfelelő összegek a szovjet érdekeltségű vállalatok tartalék tőkéjére számoltassanak el, de mindenesetre transzferáltassanak. A magyar bizottság megkísérelt olyan álláspontot elfoglalni, hogy ezek az 1946. évről igényelt összegek inkább a következő esztendők osztalékainak előlegeként transzferáltassanak az 1947. évben akként, hogy a következő évek transzferálásra kerülő osztalékaiból vonassanak le. A szovjet fél azonban ezt a közvetítő indítványt nem fogadta el. Ezek után a magyar bizottságnak nem volt más lehetősége, mint arra törekedni, hogy az 1946. évre eső összegek, valamint az 1947. évre osztalékelőleg címén igényelt összegek lehetőleg olyan árrifajtákban kerüljenek transzferálásra, amelyek a magyar devizagazdálkodás helyzetét kevésbé hátrányosan érinti. Ennek során a Moszkvában időző kereskedelmi delegáció

39 szakértőinek bevonásával tárgyalásokat folytatott a magyar delegáció a szovjet féllel. E tárgyalások eredményeképpen a szovjet delegáció elvi hozzájárulását adta ahhoz, hogy a transzferálandó áruk között átvesz 80 000 tonna bauxitot, valamint a magyar részről felajánlott 750 tonna lekvárt, továbbá varrógépeket és kerékpárokat. Utóbbiakat az esetben, ha azokat a magyar fél gumival együtt tudja szállítani. Az áruk összeállítása során a magyar bizottság rámutatott arra, hogy a transzferálandó áruk között nem szerepelhet olyan árucikk, amelyre a kereskedelmi szerződésben szereplő ár esetén a magyar kormánynak exporttámogatást kellene adnia. Ezért a szovjet fél hozzájárult ahhoz, hogy az alumíniumszállítások a transzfer keretéből mellőztessenek, minthogy itt a most megkötött szovjet-magyar kereskedelmi szerződés előreláthatólag exporttámogatást tesz szükségessé. A magyar bizottság a szovjet fél által előterjesztett kívánságokkal kapcsolatban rámutatott arra, hogy acélhuzalt és kábelgyártmányokat Magyarország egyáltalán nem tud exportálni, továbbá ásványolajtermékeknek a transzferálandó áruk közé való felvételéhez sem tud hozzájárulni, minthogy az utóbbiak tekintetében a kereskedelmi szerződés már minden lehetőséget kimerített. Azonkívül felmerült az alumíniumhoz hasonlóan az ásványolajtermékeknél is az exporttámogatás kérdése, mint további akadály. Ennek ellenére a szovjet fél azt a kívánságát fejezte ki, hogy mivel e termékeket a szovjet vállalatok termelik és a szovjet fél e tekintetben az eredeti kívánságait lényegesen mérsékelte, terjesztessék ezen kérdés a magyar kor-