Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [13.] 193.1947. július 28.
mány elé. Ezen az alapon a szovjet fél az idemellékelt végleges árulistát nyújtotta át a magyar bizottságnak azzal a fenntartással, hogy a magyar fél által felajánlott lekvár, varrógép, kerékpár átvétele tekintetében még végső jóváhagyást kíván kieszközölni az illetékes szovjet külkereskedelmi szervektől. Az árulistával kapcsolatban a magyar bizottság az ásványolajtermékeken, acélhuzalon és kábelgyártmányokon felül fenntartotta a végleges válasz adásának a jogát a dörzspapír, a korom, a műselyemszövet szállíthatósága tekintetében, valamint a kátránypapír, gyapjúszövet és gumival ellátott kerékpár mennyisége tekintetében. Ismeretes a t. Minisztertanács előtt az, hogy a szóban lévő árulistában szereplő áruknak tekintélyes része a magyarországi szovjet vállalatok raktáraiban tárol. A szovjet fél a most folyamatban lévő pénzügyi tárgyalásoknak Budapesten történt megindulásakor is kifejezésre juttatta már azt a kívánságát, hogy ezek az áruk a szovjet fél osztalékigényeinek kielégítése céljából a Szovjetunióba szállíttassanak. A moszkvai tárgyalások során a szovjet fél ezt a kívánságát nyomatékosan megismételte és rámutatott arra, hogy a szállítások elhúzódása arra az eredményre vezethet, hogy az időjárási viszonyok, valamint az ukrajnai gabonaszállítások esetleg lehetetlenné teszik ezeknek az áruknak az 1947. évben a Szovjetunióba való kiszállítását. Minthogy bizonyos összegű osztaléktranszferhez elvileg már a t. Minisztertanács is hozzájárult, nem zárkózhattam el az elől, hogy táviratban kérjem a t. Minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy a szovjet fél a szóban lévő áruk egy részének kiszállítását az osztaléktranszfer kérdésében folytatott tárgyalások befejezése előtt már megkezdhesse. Ehhez egyébként a t. Minisztertanács hozzá is járult. Ami mármost az osztaléktranszfer-kérdés összegszerűségét illeti, e tekintetben a szovjet fél, figyelemmel az árulistában foglalt árufajtákra és arra, hogy abban a magyar fél által felajánlott árufajták — szerinte — igen nagy tételekben szerepelnek, azt az igényt terjesztette elő, hogy az 1946. évre eső eredmények címén 16,5 millió forint összegben az 1947. évre eső osztalékok előlege címén pedig 17 millió forint összegben szállíthasson árukat a Szovjetunióba, s ezenfelül az 1946. évre eső eredmények címén 3 millió forintot használhasson fel a magyarországi beruházásokra. Az 1946-ra eső eredmények címén megjelölt 16,5 millió + 3 millió forint volna az az összeg, amely nem neveztetnék osztaléknak, hanem a szovjet vállalatok tartaléktőkéjének csökkentésével fedeztetnék. Az 1947. évi osztalékok előlegeként transzferálásra kerülő 17 millió forint viszont — aszerint, hogy az e célra szervezendő vegyes bizottság megállapításaként több vagy kevesebb a végleges osztalékok összegénél —, az 1948. évi osztalékokból kerülne levonásra, illetőleg az 1948. évben kerülne transzferálására arra az esetre, ha az előlegek összege a végleges osztalékok összegénél nagyobb volna és az 1948. évben nem volnának transzferálható osztalékok, a
