Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [13.] 193.1947. július 28.

mány elé. Ezen az alapon a szovjet fél az idemellékelt végleges árulistát nyúj­totta át a magyar bizottságnak azzal a fenntartással, hogy a magyar fél által felajánlott lekvár, varrógép, kerékpár átvétele tekintetében még végső jóváha­gyást kíván kieszközölni az illetékes szovjet külkereskedelmi szervektől. Az árulistával kapcsolatban a magyar bizottság az ásványolajtermékeken, acélhu­zalon és kábelgyártmányokon felül fenntartotta a végleges válasz adásának a jogát a dörzspapír, a korom, a műselyemszövet szállíthatósága tekintetében, valamint a kátránypapír, gyapjúszövet és gumival ellátott kerékpár mennyisé­ge tekintetében. Ismeretes a t. Minisztertanács előtt az, hogy a szóban lévő árulistában szereplő áruknak tekintélyes része a magyarországi szovjet vállalatok raktára­iban tárol. A szovjet fél a most folyamatban lévő pénzügyi tárgyalásoknak Budapesten történt megindulásakor is kifejezésre juttatta már azt a kívánsá­gát, hogy ezek az áruk a szovjet fél osztalékigényeinek kielégítése céljából a Szovjetunióba szállíttassanak. A moszkvai tárgyalások során a szovjet fél ezt a kívánságát nyomatékosan megismételte és rámutatott arra, hogy a szállítások elhúzódása arra az eredményre vezethet, hogy az időjárási viszonyok, valamint az ukrajnai gabonaszállítások esetleg lehetetlenné teszik ezeknek az áruknak az 1947. évben a Szovjetunióba való kiszállítását. Minthogy bizonyos összegű osztaléktranszferhez elvileg már a t. Minisztertanács is hozzájárult, nem zár­kózhattam el az elől, hogy táviratban kérjem a t. Minisztertanács hozzájárulá­sát ahhoz, hogy a szovjet fél a szóban lévő áruk egy részének kiszállítását az osztaléktranszfer kérdésében folytatott tárgyalások befejezése előtt már meg­kezdhesse. Ehhez egyébként a t. Minisztertanács hozzá is járult. Ami mármost az osztaléktranszfer-kérdés összegszerűségét illeti, e tekin­tetben a szovjet fél, figyelemmel az árulistában foglalt árufajtákra és arra, hogy abban a magyar fél által felajánlott árufajták — szerinte — igen nagy tételek­ben szerepelnek, azt az igényt terjesztette elő, hogy az 1946. évre eső eredmé­nyek címén 16,5 millió forint összegben az 1947. évre eső osztalékok előlege címén pedig 17 millió forint összegben szállíthasson árukat a Szovjetunióba, s ezenfelül az 1946. évre eső eredmények címén 3 millió forintot használhasson fel a magyarországi beruházásokra. Az 1946-ra eső eredmények címén megje­lölt 16,5 millió + 3 millió forint volna az az összeg, amely nem neveztetnék osztaléknak, hanem a szovjet vállalatok tartaléktőkéjének csökkentésével fe­deztetnék. Az 1947. évi osztalékok előlegeként transzferálásra kerülő 17 millió forint viszont — aszerint, hogy az e célra szervezendő vegyes bizottság megál­lapításaként több vagy kevesebb a végleges osztalékok összegénél —, az 1948. évi osztalékokból kerülne levonásra, illetőleg az 1948. évben kerülne transzfe­rálására arra az esetre, ha az előlegek összege a végleges osztalékok összegénél nagyobb volna és az 1948. évben nem volnának transzferálható osztalékok, a

Next

/
Thumbnails
Contents