Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
Bevezetés - - A minisztertanács működése
Általában a miniszterelnök vagy helyettese felszólítása alapján először a miniszterelnökségi politikai vagy az adminisztratív államtitkár terjesztette elő a miniszterelnök — többnyire személyi természetű — javaslatait. A tanácskozás elején került sor a Gazdasági Főtanács főtitkárának az előterjesztéseire is, amelyek a főtanácsnak az ezt megelőző napon tartott ülésén hozott határozatok, állásfoglalások ismertetését jelentették. A korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően azonban, gyakran az éppen aktuális, legfontosabb kérdés tárgyalásával kezdték az ülést. Többnyire azonban tárcánként bokrosítottan, a tárcák előterjesztéseit tartalmazó borítékokon szereplő jegyzékek sorrendjében haladva folytatták le a tanácskozást. Előfordult azonban, hogy egyik vagy másik miniszternek sürgős más irányú elfoglaltsága miatt el kellett hagynia az ülést, ilyenkor kérésére az elnök engedélyezte, hogy a megállapított sorrendtől eltérően tehesse meg előterjesztéseit. Az ülésekről készített jegyzőkönyvek formájukat tekintve kielégítően jók. A minisztertanács jegyzőjének feljegyzései és az előterjesztések alapján gépírással készültek. Az 1944. december 23-ától kezdődően folyamatosan vezetett sorszámozásukon túl az első oldalukon feltüntették az ülés keltezését, azt, hogy ki elnökölt az adott ülésen, továbbá a jelenvoltak felsorolását. Itt a nevük említésénél rendszerint kézjegyükkel látták el a jelenlévők a jegyzőkönyvet ez azonban egyesek részéről gyakran elmaradt. A napirendi pontokat — néha azonban ezt elvétve — sorszámozták. A hasábosán vezetett jegyzőkönyv bal hasábjában rögzítették az előterjesztést, és a hozzászólásokat míg a jobb hasábban a határozatot vagy állásfoglalást. A jegyzőkönyvet a miniszterelnök illetve az őt helyettesítő államminiszter, valamint a jegyzőkönyvvezető saját kezű aláírása zárta. A jegyzőkönyveket összefűzték, a fűzést a hátlapon zárlappal és bélyegzővel látták el. A napirendek helyenkénti sorszámozási hibáin kívül, más fogyatékossága is van a jegyzőkönyvi anyagnak. így a szöveg értelméből megállapítható, hogy egyes felszólalások kimaradtak a legépeléskor, egy helyen pedig feltehetően egy vagy két egész lap kimaradt az összeíüzéskor 179 A jegyzőkönyvek mellékletét képezik — a már említett módon borítólapokba helyezett és jegyzékbe foglalt — előterjesztések. A jegyzőkönyvek tartalmilag is kielégítőek, a vitákat, hozzászólásokat rögzítik, nem szó szerint ugyan, de az álláspontokat, véleményeltéréseket tükröző módon. Helyenként azonban túlságosan szűkszavúak - esetenként csak az előterjesztésből derül ki, hogy miről is volt szó az adott napirendi pont keretében. Az 1947. június 2-a és szeptember 19-e között megtartott összesen 22 minisztertanácsi ülésen forma szerint 1414 napirendi pont szerepelt. Ez a szám azonban nem tükrözi a tárgyalt ügyek tényleges számát, mivel egy-egy kérdé st gyakran többször is tárgyaltak, azaz valami oknál fogva levették a 179 Lásd a [11.] 191. sz. jegyzőkönyv 31. és 32. napirendi pontját és jegyzeteiket.
