Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - A minisztertanács működése

napirendről és a következő ülések valamelyikén ismét napirendre tűzték. 152 ilyen eset volt. Néhány alkalommal viszont egy-egy napirendi pont keretében több olyan kérdést is tárgyaltak, amelyek tulajdonképpen két-három önálló napirendi pontba kívánkoztak volna. Elenyésző számmal, de előfordult, hogy teljesen formális kérdések (a megjelentek üdvözlése stb.) is önálló napirendi pontba kerültek. Több mint ötszáz, kinevezési, előléptetési, képesítési-kellék-elengedési, címadományozási, szolgálati időbeszámítási ügyet tárgyaltak, bár ezeknek mintegy felét elutasították, vagy legalábbis a későbbi tárgyalás szándékával levették a napirendről, mégis ezek tömegüknél fogva rendkívüli módon megterhelték a minisztertanácsi üléseket, főleg ha tekintetbe vesszük, hogy az említetteken túl napirendre került közel száz rehabilitációs és közel ötven kegydíj, illetve nyugdíjügy is. Az említetteknél jóval kevesebb alkalommal, 21 ülésen került napirendre vagy esett szó összesen 25 törvényjavaslatról, korábbi törvény módosításáról. Több mint 200 esetben tárgyaltak — gyakran visszatérően is — rendelettervezetekről, ami részben az előkészítés, így az apparátus munkájának a gyengeségére, részben azonban az előzetesen nem tisztázott koalíciós ellentétek miatt vált szükségessé. Összesen 129 kormány, miniszterelnökségi, illetve gazdasági főtanácsi rendelet kiadására került sor. A jogszabályok legnagyobb része a mezőgazdaság igazgatásával; a 3 éves terv megvalósítását, az államosításokat segítő pénzügyi és szervezési kérdésekkel; a választások előkészítésével, ezzel összefüggésben a lakosság hangulatát javító intézkedésekkel; a közigazgatási, bírósági, oktatási és más területeken dolgozók jogviszonyának, illetményeinek rendezésével állt kapcsolatban. Viszonylag sokszor foglalkozott a minisztertanács a diplomáciai kapcsolatok kiépítésével és főleg a különböző országokkal létesített kereskedelmi egyezményekkel, a háború előtti kölcsönök, tartozások rendezése ügyében indult tárgyalásokkal. Nagyobb számú külföldi tapasztalatcsere-látogatási, nemzetközi konferencián való részvételi, kapcsolatfelvételi célú kiutazás engedélyezésének az ügye került a minisztertanács elé - ami jelezte, hogy az ország szuverenitásának korlátozása lassan enyhült, de azt is, hogy a kormány a SZEB felé érzett felelőssége okán szigorúan kézben akarta tartani ezeket az ügyeket. Az adott időszak nagy fontosságú kérdései közül szerepeltek a minisztertanács ülésein a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény végrehajtásával, a Romániában lefoglalt magyar javak felszabadításával, a német lakosság jelentős részének kitelepítésével, a választójog átalakításával, az államosítások előkészítésével, a hároméves tervvel, a Marshall-programhoz való csatlakozással kapcsolatos ügyek. Eves költségvetés hiányában visszatérően a minisztertanács elé kerültek a Gazdasági Főtanácsnak a tárcák havi hitelellátására vonat-