Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - A kormány politikai és közjogi helye

„A Pénzügyminisztérium az állam gazdasági, pénzügyi és közigazgatási rendjének biztosítása érdekében rendelettel megtehet a rendkívüli helyzetben szükséges bármely magánjogi, büntetőjogi, közigazgatási és a törvényhozás hatáskörébe tartozó egyéb rendelkezést és evégből a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket állapíthat meg, kivéve a Nemzetgyűlés által alkotott törvényeket. E felhatalmazás alapján az állam főhatalmi szervezetét vagy annak működését érintő rendelkezéseket kibocsátani nem lehet. A kiadott rendeletek a Nemzetgyűlésnek — annak legközelebbi ülésén — utólagos jóváhagyás céljából bemutatandók. E §-ban foglalt felhatalmazás érvénye 1946. március hó l-jén megszűnik és megszűnik esetleges kormányváltozás esetén is." Már a törvény ezen szakaszának vitája során is csak nehezen tudta megnyugtatni a kérdés szociáldemokrata előadója a kisgazdapárti képviselőket afelől, hogy a parlamentáris kormányzást nem kívánják rendeleti kormányzással felváltani, és egyébként is csak egy rövid időre szól a felhatalmazás, a későbbiekben pedig, amikor ismételten, újabb és újabb meghosszabbítására került sor — és tulajdonképpen a nemzetgyűlési ciklus végéig, sőt azon túl is érvényben tartották — egyre hevesebb parlamenti tiltakozást váltott ki a törvényhozó testület jogainak ez a megcsonkítása.

160 Ugyanilyen irányba hatott az 1946. évi XVII. tc, amely — folytatva a háborús és inflációs helyzetre tekintettel 1945-ben kényszerűen kialakított gyakorlatot — jóváhagyta a kormánynak az 1946. január l-jétől 1946. július 31-éig terjedő időben az állami kiadások teljesítése és a kiadások fedezésére szolgáló bevételek biztosítása terén tett intézkedéseit, egyben felhatalmazta a kormányt, hogy az 1946/47. évi költségvetési törvény életbelépéséig, de legkésőbb 1946. október 31-éig ugyanezen módon gazdálkodhasson. Az említett törvénnyel arra is felhatalmazást kapott a kormány, hogy a folyó bevételekből nem fedezhető kiadásokat — a Nemzetgyűlés pénzügyi bizottságánál történő bejelentés — és annak hozzájárulása alapján - hitelműveletek útján fedezhesse. A pénzügyminiszter, illetve a kormány kérésére azonban 1946 októberében, majd 1947 januárjában a Nemzetgyűlés ezt a felhatalmazást is meghosszabbí160 A felhatalmazás ismételt meghosszabbításáról szóló 1946. évi VI. tc. értelmében felhatalmazás alapján kiadott rendeleteket azonban már nem a következő ülésen, hanem csak a kibocsátást követő évnegyed első ülésén kellett a Nemzetgyűlésnek jóváhagyás végett bemutatni. Az 1946. évi XVI. tc. pedig már úgy fogalmazott, hogy a felhatalmazás alapján kibocsátott rendeleteket a felhatalmazás lejártát követő első ülésen kell jóváhagyás végett bemutatni. Ez utóbbi törvény a kivételeket illetően kimondta továbbá, hogy a felhatalmazás alapján „nem lehet a Nemzetgyűlés által alkotott törvényektől eltérő, továbbá közjogi vonatkozású rendelkezést tenni, a közigazgatás szervezetét megváltoztatni, új büntettet megállapítani vagy bűntettre nézve a törvényben meghatározottnál súlyosabb büntetés alkalmazását rendelni, kivéve az államháztartás egyensúlyának helyreállítására és a közellátás biztosítására." Az 1947. évi XVI. tc. pedig azt is kimondta, hogy a felhatalmazás nem terjed ki olyan közjogi vonatkozású rendelkezések kibocsátására, amilyen például az állampolgári jogok megváltoztatása, az államforma megváltoztatása, a községi önkormányzati és nemzetgyűlési képviselőválasztások megváltoztatása.