Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - A kormány politikai és közjogi helye

kialakított állásponton szinte soha sem változtatott a kormány. Hasonló eredménnyel járt az Országos Tervhivatal és a Tervgazdasági Tanács életrehívása. Amikorra tehát az ország észrevehetően, sőt látványosan nagy politikai és gazdasági változások elé került, éppen e folyamatok irányításának az eszközei jórészt kicsúsztak a koalíciós kormány kezéből és ezeket egyre inkább egy párt, a kommunista párt vonta magához.

157 A kormány koalíciós lényegének elgyöngítésével párhuzamosan végbement egy látszólag ellentétes tendenciát hordozó folyamat. Miután a kisgazdapárt az 1945-ös nemzetgyűlési választásokon elért abszolút többsége birtokában főleg a parlament útján próbálta érvényesíteni politikáját — a munkáspártok és elsősorban a kommunista párt viszont — amellett, hogy koalíciós partnere, a kisgazdapárt ellen politikai háborút indított mandátumai számának lefaragása céljából - a Nemzetgyűléssel szemben a kormány pozícióinak megerősítésére és egyáltalán a parlamenten kívüli eszközökkel való kormányzás előtérbehelyezésére törekedett.

158 Ez a tendencia érvényesült már a magyar felelős minisztérium jogállását az új helyzetnek megfelelően rögzítő két alapvető fontosságú jogszabály, az államhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1945. évi XI. tc. és a Magyarország államformájáról intézkedő 1946. évi I. tc.

159 egyes szakaszaiban is. Az 1945. évi XI. tc. 15. §-a — tulajdonképpen az akkori inflációra, a fegyverszüneti, elsősorban a jóvátételi kötelezettségekre tekintettel — rendkívül széles hatáskört vont el a Nemzetgyűléstől és adott át a kormánynak. Az említett paragrafus a következőket tartalmazta: 157 Az így érvényesülő tendenciát a kisgazdapárt megpróbálta ellensúlyozni a saját nem csekély erőinek összefogásával. Mind a minisztertanács, mind pedig a Gazdasági Főtanács ülései előtti napokon rendszeresen megtartotta a miniszterei, államtitkárai s más szakemberei részvételével a maga külön értekezletét, a következő napon előterjesztésre kerülő kérdésekkel kapcsolatos kisgazdapárti álláspont megvitatása és átbeszélése céljából. (MOL XTX-A-l-f 7. d. Meghívások 1947. 202/1947. július 5. Pongrácz Aladár levele Dinnyés Lajoshoz) Ez azonban csak gyenge védekezésnek bizonyult, a kezdeményezés átvételét nem tudta elérni. 158 „A Nemzetgyűlés mai összetételében csak akadályozza a kormány munkáját - mondta Révai József 1945 őszén a kommunista párt első frakcióülésén -. A Nemzetgyűlés... adjon felhatalmazást a kormánynak, hogy rendeletekkel kormányozhasson. A Nemzetgyűlés permanens ülésezése a kisgazdapárt jobbszárnyának vágyálma." (PIL 274. f. 9. cs. 24. ő. e. 14-19. p.) 159 Az 1945. évi XI. tc. harmadik fejezete a minisztériummal foglalkozva, a korábbi ideiglenesség megszűnését hangsúlyozandó kimondta, hogy a Nemzetgyűlés megalakulásával kezdődően a kormány mint magyar felelős minisztérium működik, felsorolta a minisztériumot, azaz a kormányt alkotó tárcákat s kimondta, hogy a minisztérium, úgyszintén annak tagjai a Nemzetgyűlésnek felelősek, és az 1848. évi III. tc. 32-35. §-ában foglaltak szerint felelősségre vonhatók. Az 1946. évi I. tc. a köztársasági elnök jogait és kötelességeit meghatározva szólt a kormány elnökének és minisztereknek a kinevezésével kapcsolatos eljárásról, a miniszterelnök ellenjegyzési jogáról, valamint arról, hogy az Y és az ennél magasabb fizetési osztályba tartozó állami tisztviselők kinevezését a köztársasági elnök az illetékes miniszter illetve a miniszterelnöki előterjesztés alapján eszközölheti.