Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - A kormány politikai és közjogi helye

zott és még 1944. november 30-án Szegeden nyilvánosságra hozott programja, amelyet teljesen csak a Magyar Kommunista Párt vállalt. Már a Szociáldemokrata Párt is — az 1903-ban elfogadott programját továbbra is érvényesnek tekintve — külön akcióprogramot, illetve munkatervet dolgozott ki. A kisgazdapárt az 1930-as programjának továbbfejlesztésével alakította ki 1945 augusztusára a saját programját és a Nemzeti Parasztpárt is külön programot dolgozott ki 1945 nyarára. Egyedül a kommunista pártnak volt az adott időszak feladatait — és a térség sorsát kezében tartó nagyhatalom, a Szovjetunió elvárásait — konkréten számbavevő, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjára épülő nyilvános és — ezen is túlmutató — nem bevallott távlatos programja.

154 Nem tekinthetők valódi koalíciós programoknak az egyes kormányfők parlamenti bemutatkozó beszédei sem, mivel nem a pártok összecsiszolt álláspontját, hanem a miniszterelnök szándékait és a tárcák többnyire csak egymás mellé tett feladattervét tükrözték, illetve tartalmazták. Leginkább még — s ezt meg kell adni — a Dinnyés-kormány programja közelítette meg a koalíciós program fogalmát. A pártközi értekezlet, mint intézmény, a pártálláspontok egyeztetésén kívül és ezen keresztül, a konkrét kérdésekben való egyetértés elérése révén, lassan, feltűnés nélkül a többi párt kommunista befolyásolásának az eszközévé vált. Ezzel együtt, anélkül, hogy bármiféle jogszabály ezt kimondta volna, a kormány, a minisztertanács politikai kabinetjének, bizottságának a szerepébe jutott.

155 Ez a gyakorlat tulajdonképpen a minisztertanács, a végrehajtó hatalom kiemelkedően fontos és a parlament felé felelősséggel tartozó testületének a jogosítványait csorbította s az ülések eszmecseréinek elszegényedéséhez vezetett.

156 A kormány és a minisztertanács közvetlen látóköréből jórészt ugyancsak kikerült a gazdaságpolitika irányítása is. A Gazdasági Főtanács, mintegy a kormány gazdasági kabinetje szerepelt, a kisgazdapárti miniszterelnök volt ugyan az elnöke, de tényleges vezetője a kommunista párthoz tartozó főtitkár lett, s mellette döntő szerephez jutottak az üléseken résztvevő kommunista és szociáldemokrata miniszterek, államtitkárok, illetve a főtanács apparátusában dolgozó ugyancsak főleg munkáspárti tisztviselők. A Gazdasági Főtanács határozatairól tájéko

ztatást adott a minisztertanács ülésein a főtitkár, de az ott 154 Balogh Sándor-Izsák Lajos: Pártok és pártprogramok Magyarországon (1944-1948) Tankönyvkiadó, Budapest, 1979. 155 A kisgazdapárti miniszterek észrevehetően fenntartásokkal viszonyultak a pártközi értekezletek állásfoglalásaihoz, érvényességük kötelező voltához. Nyárádi meg is fogalmazta egy alkalommal, hogy „a magyar alkotmány szerint a minisztertanács a felelős és nem az értekezlet..." [9.] 189. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontja. 156 Ezért a minisztertanácsi jegyzőkönyvek sokszor csak a pártközi értekezleteknek a Politikatörténeti Intézetben található — és remélhetőleg rövidesen ugyancsak publikálásra kerülő — jegyzőkönyveivel együtt olvasva értelemezhetők. !