Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - A kormány szervei, ezek személyi állománya

dapárt, vagy más párt nemigen tett észrevételt a kommunista miniszterek vagy államtitkárok személyi javaslatai ellen. Ez a gyakorlat egy idő után — teljesen indokoltan — idegességet váltott ki a kisgazdapárt jobboldalához tartozó miniszterek körében.

141 A kommunista miniszterek azonban a jól működő helyi pártszervezetek, a képviselők, vagy éppen a politikai rendőrség információs jelentései alapján mindig rendelkeztek olyan adatokkal, amelyekkel alátámaszthatták álláspontjukat.

142 A kormány helyi — vármegyei és törvényhatósági jogú városi — képviselőinek, a főispánoknak elsősorban felügyeleti hatáskörük volt. A főispán hivatalból elnökölt a törvényhatósági bizottság, a kisgyűlés és a közigazgatási bizottság ülésein. A központi végrehajtó hatalom képviselőjeként módja volt befolyásolni e testületek tárgyalását, elrendelhette az államhatalom szempontjából általa helytelennek talált határozat felülvizsgálat céljából való felterjesztését az illetékes miniszterhez. Hivatalos tevékenységén túl azonban minden egyes főispán pártjának az exponense is volt az adott törvényhatóság területén, így jelentős politikai hatalom futott össze a kezébe. A főispánokat a pártok, illetve a pártközi értekezlet jelölése, a belügyminiszter javaslata és a kormány előterjesztése alapján a köztársasági elnök nevezte ki. Hasonlóan a politikai államtitkárokhoz, kormányváltozás esetén, mint politikai tényezők, tartoztak lemondani, s az új kormány döntött, a pártok javaslata alapján, az esetleges megerősítésükről, vagy újak kinevezéséről. Ez történt Nagy Ferenc kormányának lemondása és a Dinnyés-kormány hivatalba lépése után is, ami azonban — tekintettel az új pártok alakulása folytán a kisgazdapártban bekövetkezett földcsuszamlásra — nem volt könynyen megoldható feladat. Első nekifutásra ezért — elsősorban a kommunista, szociáldemokrata és parasztpárti régi főispánok túlnyomó részének és a kisgazdapárt néhány főispánjának a megerősítésével — csak részlegesen sikerült a kérdést rendezni.

143 Néhány törvényhatóságnál még a Dinnyés-kormány választások utáni lemondásának időszakában is nyitott maradt a régi főispán megerősítésének vagy új személy kinevezésének ügye. A kormány működésének idején — a korábban kialakított elosztást nagyjából követve — tizenhárom törvényhatóságnál volt kisgazdapárti, hétnél kommunista, hatnál szociáldemokrata és négy törvényhatóságnál parasztpárti 141 Erőss János, majd Bárányos Károly kifakadásáról lásd a [7.] 187. sz. jegyzőkönyv 70., a [15.] 195. sz. jegyzőkönyv 27., illetve a [22.] 202. sz. jegyzőkönyv 39. napirendi pontját. 142 A kommunista párt parlamenti frakciója kötelezte a párt képviselőit, hogy rendszeresen látogassák választókerületüket - és részletes beszámolókat készítsenek. Lásd a PIL 274. f. 15. cs. 48-91., a 16. cs. 51., 53-244., a 17. cs. 33-60. és a 18. cs. 1^48. ő. e.-t, továbbá a MOL XVIII-l-b állagban a kommunista párt parlamenti frakciójának iratait. 143 Lásd a [3.] 183. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját és 10-13. sz. jegyzetét, valamint a [16.] 196. sz. jegyzőkönyv 21. napirendi pontját.