Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - A kormány szervei, ezek személyi állománya

főispán, ami nagyjából megfelelt a pártoknak az 1945. évi választásokon elért eredménye alapján reálisnak minősíthető aránynak. A helyi hatalomban való részesedés képe azonban lényegesen módosul, ha figyelembe vesszük, hogy a helyi igazgatást ténylegesen irányító alispánok közül huszonegy tartozott a Baloldali Blokkhoz és csak kettő a kisgazdapárthoz, a törvényhatósági jogú városok polgármesterei közül tizenegy tartozott a Baloldali Blokkhoz és csak egy volt közülük kisgazdapárti, a megyei városok harminchét Baloldali Blokkhoz tartozó polgármesterével szemben pedig csak kettő volt kisgazdapárti.

144 Hozzá kell ehhez számítani, hogy a kisgazdapárt főispánjainak egy része egyszerű parasztember volt, ők álltak szemben a törvény által meghatározott jogi végzettséggel rendelkező alispánokkal vagy polgármesterekkel. Feltehetőleg a megfelelő káderek szűkössége miatt is, de feltétlenül az egyszerűsítés és az olcsóbb megoldásra törekvés jegyében merült fel, hogy a vármegyék főispánjai töltsék be egyszersmind az adott vármegyék törvényhatósági jogú városainak a főispáni állásait is.

145 A minisztertanács egy korábbi határozata értelmében a főispánokat nevezte ki a közellátásügyi miniszter az adott törvényhatóság közellátási kormánybiztosává. E két tisztség azonban nem esett mindig egybe, mivel a főispáni felmentés nem jelentette egyszersmind a közellátási kormánybiztosi teendők alóli mentesítést is.

146 A már korábban is működött kormánybiztosok — olajkormánybiztos, Magyar Nemzeti Bank kormánybiztosa, elhagyott javak kormánybiztosa, külföldre hurcolt magyar javak kormánybiztosa — közül kiemelkedően fontos szerep jutott a csehszlovák-magyar lakosságcserét és az áttelepültek elhelyezését végző áttelepítési kormánybiztosnak, aki ekkor Hajdú István, a Földművelésügyi Minisztérium miniszteri osztályfőnöke, az Országos Földhivatal ügyvezető igazgatója volt. 144 Egészen pontosan a vármegyékben 6 kommunista, 11 szociáldemokrata, 4 parasztpárti és 2 kisgazdapárti alispán volt; a törvényhatósági jogú városokban 3 kommunista, 8 szociáldemokrata, 1 kisgazdapárti polgármester volt (a parasztpártnak nem volt polgármestere a törvényhatósági jogú városokban); a megyei városokban 19 kommunista, 17 szociáldemokrata, 4 parasztpárti és 2 kisgazdapárti illetve 2 pártonkívüli polgármester működött. Nem volt sokkal arányosabb a pártok szerinti megoszlás a többi helyi tisztség tekintetében sem. A Baloldali Blokkhoz tartozó 16 vármegyei főjegyzővel szemben csak 2 kisgazdapárti és 2 polgári demokrata párti; a Baloldali Blokk 11 II. főjegyzője mellett csak 6 kisgazdapárti; a Baloldali Blokkhoz tartozó 9 tiszti főügyész mellett csak 3 kisgazdapárti, a Baloldali Blokkhoz tartozó 90 járási főjegyző mellett csak 30 kisgazdapárti és 10 polgári demokrata párti volt. (PIL 274. f. 15. cs. 26. ő. e. 37-44. p.) Hozzá tartozott ehhez az is, hogy a rendőrség 90%-ban a Kommunista Párt kezében volt. Lásd még e kérdéskörről Pfeiffer Zoltán nemzetgyűlési felszólalását. (NN VTÍ. k. 656. hasáb - 1947. április 17.) 145 Lásd a [21.] 201. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját. 146 Lásd a 43/1945. ME sz. rendeletet (MK 1945. január 27.), továbbá a [17.] 197. sz. jegyzőkönyv 71. és a [21.] 201. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját.