Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - A kormány szervei, ezek személyi állománya

Az említetteken kívül voltak az egyes tárcáknál magas rangú tisztviselők, akik az általuk ellátott feladatkör fontosságának elismeréseként államtitkári címet kaptak, de nem kerültek államtitkári státusba. Ilyen államtitkári címmel rendelkezett az Iparügyi Minisztériumban Gombosi Zoltán (augusztus 19étől), a Földművelésügyi Minisztériumban Hajdú István és Viczenik Ferenc (augusztus 13-ától), a Népjóléti Minisztériumban Újhelyi Szilárd (június 30ától) Az Iparügyi Minisztériumban szerződéses államtitkárként szerepelt Varga István.

138 A minisztertanács ülésein — akkor is, ha jelen volt a miniszterelnök, vagy helyettese — június 26-a után rendszerint Pongrácz Aladár ismertette a Miniszterelnökség előterjesztéseit, Vas Zoltán pedig a Gazdasági Főtanács ülésein az egyes kérdésekben kialakult álláspontot. A honvédelmi miniszter feladatainak ellátásával megbízott miniszterelnök képviseletében rendszerint Zentai Vilmos szerepelt. A gyakran távollévő kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztert rendszerint Koszér Nándor, a pénzügyminisztert — hasonló ok miatt - Kemény György, illetve Antos István helyettesítette a minisztertanács ülésein. Különösen az utóbbiak érdemben is részt vettek a napirendre került s a tárcájukat érintő ügyekkel kapcsolatos minisztertanácsi álláspont kialakításában. Az előző években lefolytatott igazolási eljárások, B-listázások után azt lehetne gondolni, hogy a minisztériumok és a hozzájuk tartozó szervek, intézmények személyi állománya nyugvópontra jutott - ez azonban távolról sem volt így. Az élet újabb és újabb kérdéseket vetett fel és ezek személyi vonzatai is — politikai éllel — ismételten napirendre kerültek.

139 Másrészt — az ország gazdasági helyzete által egyébként indokolt — takarékossági megfontolásokból kündulva, az egy-egy intézmény számára megállapított és megüresedett státushelyek betöltését, még inkább az ezeken túlmenő kinevezések jóváhagyását, a pénzügyminiszterrel való előzetes egyeztetésen kívül, a minisztertanács saját magának tartotta fenn.

140 A pártok a személyi kérdéseket — a kinevezéseken kívül a szolgálati idő beszámításokat, a rehabilitálásokat, a külföldi kiküldetéseket — politikai kérdésként kezelték. Különösen a munkáspártok, a hatalom megszerzésére készülve, pozíciószerzési lehetőséget láttak minden egyes ügyben. Főleg a kommunista párt hihetetlen szívóssággal nézett utána a legjelentéktelenebbnek látszó posztra kinevezett személy múltjának, magatartásának s vétót emelt a neki nem tetsző javaslat ellen. Mindeközben a kisgaz138 PIL 274. f. 7. cs. 173. ő. e. 139 Lásd a B-listázások revíziójára irányuló törekvésekről a [3.] 183. sz. jegyzőkönyv 6-7., a [4.] 184. sz. jegyzőkönyv 23., a [12.] 192. sz. jegyzőkönyv 42. és 58., a [16.] 196. sz. jegyzőkönyv 58. és a [21.] 201. sz. jegyzőkönyv 74. sz. napirendi pontját. Az igazolási ügyek visszásságairól lásd a [4.] 184. sz. jegyzőkönyv 66., a [14.] 194. sz. jegyzőkönyv 29., a [15.] 195. sz. jegyzőkönyv 80. és a [22.] 202. sz. jegyzőkönyv 70. napirendi pontját. 140 Lásd a 8100/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. július 17.