Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [8.] 188.1947. július 4.
[Nyárádi] Pénzügyminiszter: Ebben az esetben igen nehéz helyzetben van, mert szemrehányást kapott, hogy a magyar kormány úgy kezeli a szovjet vállalatokat, mintha közönséges kapitalista vállalatok lennének, pedig ők egészen más állásponton vannak. O a gazdasági és jogi érveket felhozta, de azokat elutasították. Jeszenszky [Ferenc] vezérigazgató: Az a kérdés szóba sem került, hogy bizonyos arrangement-t 15 létesítsenek, mert annak idején 300%-os felárral transzferáltak osztalékot. Itt ők is segítséget nyújthatnának. Ezeknek a nyereségeknek megállapítása meglehetősen labilis. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Ok ragaszkodnak a teljes transzferhez. Minden lehető érvet felhozott, de ez mind nem érdekelte őket, kijelentették, hogy ehhez ők jóvátételi alapon jutottak és a gyümölcsét élvezni akarják. Rákosi Mátyás államminiszter: Az eredeti álláspont úgy szól, hogy az osztalék felét bizonyos körülmények között... [sic!] [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Bán és Rácz ehhez hozzájárultak, de a kereskedelmi szerződésbe beleépítve. Rákosi Mátyás államminiszter: Van erről írás is? [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Nincs és az oroszok nem ismerték el, hogy a hozzájárulás csak 50%-os előleg-transzferhez történt. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Igen és osztalék-transzferről szó sem volt. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: A lényeges eltérés az, hogy mi hozzájárultunk ahhoz, hogy ezt a precedenst és a végleges kötelezettséget elkerüljük, a kereskedelmi szerződés keretén belül egy 50 %-os előleg transzferálásához azzal, hogy ami volt 1946-os osztalék arról nem beszélünk és ami lesz 1948-as osztalék arról sem. Erről volt csupán szó. Ok ezzel szemben generális megállapodást akarnak, ahol le van szögezve, hogy nekik az osztalék-transzferáláshoz joguk van árukban és szabad valutákban. Az áruknak az elszámolása a kereskedelmi szerződésben megállapított árakon történik azután, hogy az 1946-os osztalék is jár, amire a magyar kormány azt mondja, hogy nem jár, hogy a 20%-os adó őket nem terhelheti és hogy a magyarországi törvényes korlátozó rendszabályok rájuk nem vonatkoznak. Rákosi Mátyás államminiszter: Fenn kell tartani eredeti álláspontunkat. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: Ez nem célravezető, mert abban a szovjet félnek igaza van, hogy ők közjogi természetű követeléssel állnak velünk szemben és mindenben nem lehet ráhúzni a kapitalista rendszabályokat a szovjet vállalatokra. A jogállás mellett rá kell mutatni arra, hogy ez ránk nézve elviselhetetlen és következményeit nem bírjuk. elintézést, egyezséget, kiegyezést
