Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [8.] 188.1947. július 4.
[Nyárádi] Pénzügyminiszter: Ezt már mind elmondották és mégis ragaszkodnak eredeti elgondolásaikhoz. Ezen már túlvagyunk. [Dinnyés] Miniszterelnök: Akkor fenntartjuk az eredeti álláspontunkat. Jeszenszky [Ferenc] vezérigazgató: A szovjet vállalatok átadása késedelmesen történt meg, tehát nem tudtak dolgozni a vállalatok és az elmaradt haszon fejében nyújthatnánk valami kártérítést. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Fizetni mi már akarnánk, de az elveket nem tudja a kormány képviselni. [Dinnyés] Miniszterelnök: Majd kialakul valami helyzet a tárgyalások folyamán. Minisztertanács a 2. számú jegyzőkönyvtervezetet elutasította és eredeti álláspontját tartotta fenn. 16 [9.] 8. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Bemutatja a 3. számú jegyzőkönyvtervezetet. Az 1. pontban megállapodás áll fenn, tehát nehézség nincs. A 2. pont a másik áthidalhatatlan kérdés. Itt kérik ugyanazokat a kedvezményeket, mint a legjobban kedvezményezett magyar állami, szövetkezeti, városi vagy magánvállalatok élveznek ugyanazon ipari vagy kereskedelmi ágban. Antos szerint csak a magánvállalatok jöhetnek szóba, mert itt megint precedenst teremtünk. Másrészt pedig nem lehet egy ilyen kedvezményezett csoportot létesíteni az országban. Itt megint szemrehányást kapott, hogy a magyar kormány kapitalista vállalatokként kezeli a szovjet vállalatokat és megvan a joguk arra, hogy különleges elbírálásban részesüljenek. Az a kérdés, hogy megadható-e a szovjet vállalatoknak ez a kedvezményezési jog. Antos államtitkár: A Pénzügyminisztérium azért kívánta ezt a megkülönböztetést élesen kihangsúlyozni, mert itt a precedens-veszély rendkívül súlyos. Abban a pillanatban, amikor mi ezt elfogadjuk, nemcsak a szovjet vállalatokra, hanem a nyugati hatalmak kezében lévő vállalatokra is automatikusan kiterjedne ez a rendelkezés. Pl. a Szovjetuniónak van itt egy bankvállalata. Magyarországon a legjobban kedvezményezett bankvállalat a Nemzeti Bank, amelynek teljes adómentessége van. Automatikusan teljes adómentességet kellene adni ennek az orosz banknak is. A magyar adójogban az iparfejlesztésre való tekintettel átmeneti kedvezmények intézménye áll fenn, adómentességet nem ismerünk. Itt megint erős precedens-veszély áll fenn. Felhívja a figyelmet, hogy politikai és egyéb okokból ezen a téren merev ragaszkodás nem kívánatos. Nekünk kellene a kérdést megfordítani és általában az állami és szövetkezeti vállalatoknál eddig úzusban volt rendkívüli kedvezményeket megszüntetni, így nem mondhatnák, hogy azért hozunk ilyen jogszabályt, hogy visszaszívjuk 16 Lásd a [6.] 186. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pontját és 6/e-f. sz. mellékletét.