Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - A miniszterek

meg aggályait a kidolgozás alatt álló választójogi törvénnyel,

90 a rendőrség jogkörének kiterjesztésére, valamint a közigazgatás demokratizálására irányuló törekvésekkel kapcsolatban.

91 Jogászi igényességével párosult humanizmusa nyilvánult meg a magyar államhoz hűséges, baloldali magatartást tanúsított németek melletti kiállásában

92 vagy az igazolási eljárás szabályozásával kapcsolatban, harcolva azért, hogy a megélhetés lehetőségét ne vegyék el az emberektől.

93 A Szociáldemokrata Párt balszárnyát reprezentálta a kormányban Rónai Sándor

94 kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter is. A politikai természetű vitákban nem vett részt. Figyelmét lekötötte a különböző országokkal létesített kereskedelmi egyezmények előkészítése, a külkereskedelem irányítása, kirendeltségek létrehozása, kereskedelmi attasék kiküldése, a belkereskedelem egyes kérdéseinek újjászervezése. Bán Antal

95 iparügyi miniszter elsősorban szintén tárcája szakfeladataival szerepelt a kormány ülésein. Jól hasznosította korábbi kapcsolatait a rendkívül előnyösnek ígérkező jugoszláv-magyar gazdasági együttműködési megállapodás előkészítése és megkötése kapcsán. Következetesen, megalapozott szakmai érvek alapján képviselte a magyar ipar érdekeit a szovjet-magyar pénzügyi és fizetési egyezmény minisztertanácsi tárgyalásai során, olyannyira, hogy a megbetegedett pénzügyminiszter helyetteseként őt kívánták kiküldeni Moszkvába a tárgyalások folytatására.

96 Az elsődlegesen politikai természetű vitákban 90 Lásd a [18.] 198. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. 91 Lásd a [12.] 192. sz. jegyzőkönyv 76., a [14.] 194. sz. jegyzőkönyv 8., valamint a [15.] 195. sz. jegyzőkönyv 55. napirendi pontját. 92 Lásd a [14.] 194. sz. jegyzőkönyv 69. és a [17.] 197. sz. jegyzőkönyv 20. napirendi pontját. 93 Lásd a [15.] 195. sz. jegyzőkönyv 80. napirendi pontját. 94 Rónai Sándor (1892-1965) kőműves. 1910-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja. A miskolci szakszervezeti és pártmozgalom vezetője. A háború alatt ismételten letartóztatták. 1944 decemberében beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd a továbbiakban is tagja volt a törvényhozó testületnek. 1945 augusztusában tagja lett a Szociáldemokrata Párt vezetőségének és Politikai Bizottságának, 1948 júniusától a Magyar Dolgozók Pártja, később a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának is. 1945. július 21-étől közellátásügyi, 1945. november 15-étől 1949. június 11-éig kereskedelem- és szövetkezetügyi, majd 1950. május 8-áig külkereskedelmi miniszter. 1950. május 8-ától 1952. augusztus 14-éig az Elnöki Tanács elnöke, haláláig az Elnöki Tanács tagja. 1952. augusztus 18-ától 1962. november 5-éig az Országgyűlés elnöke. Számos állami és társadalmi szervezet vezetőségében vett részt. 95 Bán (Rozmayer) Antal (1903-1951) gépész. 1917-től vett részt a szociáldemokrata mozgalomban. 1919 után Jugoszláviában élt. 1939-től 1943-ig az újvidéki pártszervezet alelnöke. 1945 után beválasztották a magyar Szociáldemokrata Párt vezetőségébe, a Politikai Bizottságba, főtitkárhelyettes, majd a főtitkárság vezetője. 1945-ben tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd 1948-ig tagja maradt a törvényhozó testületnek. 1945. június l-jétől 1948. február 26-áig iparügyi miniszter. 1948. márciusában kizárták a pártból. Svájcba emigrált. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt külföldi képviseletének főtitkára volt. 96 Lásd a [6.] 186. sz. jegyzőkönyv 14. napirendi pontját.