Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
Bevezetés - - Ki volt, milyen ember volt Dinnyés Lajos
Ezzel kapcsolatban, de más összefüggésben is sürgette a törvényhozás demokratizálását, a választójog reformját. Szinte minden felszólalásában támadta a bankok, a kartellek túlhatalmát. Ismételten próbált szembenézni azzal a kérdéssel, hogy a szabadversenykapitalizmus káros hatásait miként lehetne kivédeni.. A szovjet típusú tervgazdálkodást elutasította. A kor uralkodó közgazdasági felfogását követve, az egyéni törekvéseknek is teret engedő, irányított gazdasági rendszert tartotta a leginkább elfogadhatónak. 13 Több vonatkozásban is a modern világ eredményei iránt fogékony emberként mutatkozott meg: Sürgette az automobilizmus elősegítését, a magyar autógyártás megindítását, autóutak építését, a transzkontinentális útépítési tervekbe való bekapcsolódást, a vasút modernizálását, a repülőgépforgalom fejlesztését, új repülőterek építését, üdvözölte a Duna-tengerjáró hajók építését. 14 Visszatérően foglalkozott felszólalásaiban kulturális kérdésekkel is: a Nemzeti Színház, az Operaház tagságának, műsorpolitikájának megújításával. Sürgette az élőnyelvek oktatásának előtérbe helyezését, az ifjúságnak a szabadpályák felé irányítását, az iskolai sport fejlesztését, a fedett sportcsarnok megépítését. Ismételten kifogásolta a szomszédos népek felé a „kultúrfölény" bizonyítását célzó politikát, ezzel szemben a magyar nép demokratikus szellemű nevelését kérte számon. Ráirányította a figyelmet a terjedő rádiózásra, mint a közvélemény-formálás, nevelés eszközére. 15 Kiállt a hatóságok által zaklatott népi írók mellett. 16 A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának visszaszorításáról szóló törvényjavaslat vitájában felszólalva, azt az alapvető emberi jogok és gazdasági érdekek megsértése miatt, de az össztársadalmi érdekek védelme szempontjából is elhibázottnak minősítette és elutasította. 17 13 Az 1931-36. évi ON VII. k. 284-291. pp. - 1932. május 4.; XV k. 172-178. pp. - 1933. május 9. 14 Lásd főleg az 1931-36. évi ON LX. k. 223-224. pp. - 1932. június 6.; XI. k. 242-243., 261. pp. - 1932. november 9.; XDL k. 61-63. pp. - 1933. január 25.; XVI. k. 231-234. pp. - 1933. május 23.; az 1935-40. évi ON II. k. 148. p. - 1935. május 29.; VIII. k. 541-543. pp. - 1936. június 5.; X. k. 154. p. - 1936. november 17.; XIX. k. 321-325. pp. - 1938. június 2. 15 Lásd többek között az 1931-36. évi ON XV k. 172-178. pp. - 1933. május 9.; XVI. k. 440^142., 445. pp. - 1933. május 31.; az 1935-1940. évi ON II. k. 209-212. pp. - 1935. június 3.; III. k. 202-211., 213. pp. - 1935. június 26.; VIII. k. 41-43. pp. - 1936. május 19. 16 Tiltakozott a Veres Péter lakásán foganatosított házkutatás ellen (Az 1935-40. évi ON XIII. k. 165. p. - 1937. május 12.); május 20-án pedig 1000 egyetemi hallgató aláírásával ellátott, a népi írók zaklatása ellen tiltakozó memorandumot tett le a Ház asztalára. Felháborodva tiltakozott az ellen a szellem ellen, amely az izgatás és hazafiatlanság vádjával illette azt a fiatal magyar írógenerációt, „amely rámutat a magyar falvak, a magyar falusi nép bajaira s azokra a megoldásra váró súlyos problémákra, amelyeket az ellenzéki oldalon valamennyien követeltünk és ismertettünk itt a Házban is." (Uo. 360. p.) 17 Nem fogadta el az ún. első zsidótörvénynek a sajtókamarából, valamint a színészkamarából való kizárásokra vonatkozó szakaszait. „Engedelmet kérek — mondta a vitában —, lehetnek