A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)
A dolog lényegéhez tartozik, hogy értsük, mi volt ez a tanácskozás, milyen jellege volt ennek a háromnegyed éves vitának. Tényleg lenini, kommunista elvszerű, elvi dologban a legkisebb engedményt nem tett, ugyanakkor a közös és egyetemes érdek vezette a testvérpártjainkat az eszmei egységért, az akcióegységért. És ez a szellem győzött. Ez világtörténelmi, mert Kína már ugye nem Jugoszlávia, ha az ember nézi a jelentőségét az emberiség sorain belül. Ezt csak, mint kommentárt jegyeztem meg, amiről beszélgettünk, hogy az ember megértse, mi is történt itt. És mindegyik azt mondta, hogy igen. Mindegyik, még a felelős szovjet funkcionáriusok is, akikkel beszéltem, meg más ember is. És mindenkinek ez volt a véleménye, és rögtön eszébe is jutott mindenkinek, hogy így kell vitatkozni, amikor proletárpártok találkoznak, mint a tanácskozáson. Élesen, barátságosan, de a kommunista szellemtől és törekvéstől áthatva. Még egy dolgot megemlítek. Találkoztunk a kubai testvérpárttal külön. Részletes felvilágosítást adtak helyzetükről, arról hol tart most Kubában a forradalom. 42 ^ Csak így summázva szeretném megmondani, hogy a kubai testvérpártunk úgy értékeh, hogy náluk a forradalom már túljutott azon a ponton, amikor azt egyszerűen demokratikus szakasznak tekinthetjük. És ők ezt nagyszerűen alá tudják támasztani. Elmondták, hogy az egész nehézipar államosítva van, ez az össziparnak mintegy 70%-a, az összes bankok államosítva vannak, a földtulajdon 45%-a társadalmi, az összes nagybirtokot kisajátították és kiosztották. A felosztott nagybirtoknak egy részén állami gazdaságok és magasabb típusú paraszti termelőszövetkezetek vannak. Ez van ma Kubában. Ok meg akartak minket nyugtatni, mert vannak olyan kíváncsi emberek, hogy a kubai kormányban vannak-e kommunisták, vagy nincsenek, a miniszterek között. Nekünk ilyen gondjaink nincsenek, mert ha látjuk, hogy a nehézipart államosították, a bankokat államosították, a föld 45%-a állami gazdaság, meg nagyobb típusú paraszti termelőszövetkezet, meg munkásőrség van, meg népi milícia van, meg verik az imperialistákat, meg kisajátítják a nagytőkét, nekünk az a gyanúnk, hogy ahhoz a munkásosztály forradalmi pártjának valami köze van. Ez nem egy polgári politika. Ez van most Kubában. Az egyéb ismert bonyolult helyzet közben erről tudnunk kell. Ott egy fejlődőben lévő forradalom van, ami bizony már elhagyta az egyszerű polgári demokratikus forradalom fejlődési szakaszát, és sok tekintetben messze hagyta. És teljesen helyesen és jól, mert ők döntően az amerikai imperialistákkal szemben ellencsapásként, a saját reakciós államukkal szemben ellencsapásként mentek mindig előre. És a nép követte őket. És most az a dolguk, hogy megszilárdítsák az elért vívmányokat, és megakadályozzák a külső imperialista beavatkozást. Egyébként a tanácskozáson volt egy javaslat is külön, az egész anyagtól függetlenül, és azt követte egy határozat, amiben az összes testvéri pártok kijelentették, hogy szolidárisak a kubai népi forradalommal és kötelességüknek tartják, hogy az ottani fejlődést támogassák, és segítsék megvédeni ezt a forradalmat mindenféle ellenforradalmi és imperialista beavatkozással szemben. Szintén örvendetes és óriási dolog, hogy Amerika szívében, Közép-Amerikában, az Egyesült Államok hóna alatt ilyen társadalmi forradalom ment végbe az imperialisták minden dühöngése és erőfeszítése ellenére. Ennyiben számolok be. KISS KÁROLY elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! A Politikai Bizottság által beterjesztett határozati javaslat 43 az elvtársak kezében van, és azt olvasták. Engedjék meg, hogy akkor egy rövid határozati javaslatot terjesszek be, amely magá947