A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

elő. Ez legyen az alapvető ebben a kérdésben. Egy-két példát: a kaposvári kertészetben alkalmaztunk ilyen anyagi ösztönzőt. 300 ezer Ft volt a tervük, és egy millió 100 ezer Ft-ot vettek ki a kertészetből. Csornán...

66 -bolgárkertészek voltak ott és jól szervezték meg a munkát. Az időjárás is természetesen jó volt, meg az ár is, lényegében több termett, több terméket értékesítettek is. Az egész évi termésben bizonyos értelemben nemcsak negatív jellegű volt az időjárás. Volt olyan megye, ahol pozitív irányban hatott a termelésre. Csornán, elvtársak tavaly 10 mázsa termett, az idén 20 mázsa májusi morzsolt, itt is alkalmaztunk ilyen anyagi ösztönzőt. Az egész megyében a réti szénát egyharmadában kaszálták. Le lett időben kaszálva, mikor mindenki tudja, hogy Somogy megyének van 60-70 ezer hold rétje, soha nem tudtuk időben lekaszálni. Most nemcsak lekaszáltuk, be is takarítottuk, és bőven van a parasztnak és van a termelőszövetkezetnek. A termelőszövetkezetek többségének soha nem volt ennyi szénája, mint most. Sokat gondolkodtunk rajta - feltétlenül alkalmazni akarjuk jövő évben is az anyagi ösztönzést, de munkafolyamatokat premizálunk és nem ilyen széles skálán, hanem kidolgozzuk ennek két-három formáját, és azt vitatjuk meg a termelőszövetkezeti parasztokkal. Bizonyos értelemben központosítani kell, hogy mire irányítsuk a fő figyelmet. Mi azt mondtuk, hogy a takarmánytermelés területén akarunk előrelépni, akkor a kukoricánál kell elsősorban előrejutni, hogy ott megfelelő termésátlagot érjünk el, mert 125 ezer holdon az ossz szántóterületünknek, a tsz szántót értve, mintegy 28%-án vetünk kukoricát. Világos, hogy itt kell nekünk olyan eszközöket, módszereket alkalmazni, ahol magasabb terméseredményeket tudunk elérni. Én ezt feltétlenül javasolom. A megye termelőszövetkezeteivel kapcsolatban egy-két dolgot. Nagyon sok nehézséggel kellett és kell jelenleg is megküzdeni. Van nekünk kb. 30 termelőszövetkezetünk, ahol elég rosszul megy a munka. Ezek közül mintegy tíz, ahol nagyon rosszul megy A harmincból kb. 15-ben tudtunk eredményt úgy elérni, hogy most már más vezető van, de ebben az évben elkövetett hibákat ez már nem tudja kijavítani. A munkán ez csak a jövő évben fog meglátszani. Azonban ha az egészét vizsgáljuk, akkor a megszilárdítást pozitívként kell értékelni. Egy-két dolgot felvetnék a termésátlagokkal és a felvásárlási előirányzatokkal kapcsolatban, hiszen ez mutatja legjobban, hogy hogyan mentünk előre. A termés területén: a kenyérgabonából tavaly nyolc és fél mázsa volt a termésátlagunk, az idén 9,6 mázsa, s ha leszámítjuk belőle ténylegesen azt, amit lejelentettek

67 belőle, mert az úgy van, hogy lejelentettek, és a lejelentett területnek stimmelni kell, ezért az átlag kevesebb lett, egyébként tíz mázsás termésünk volt. De mindig úgy volt, hogy kenyérgabonából, általában kalászosból több szokott lenni a termelőszövetkezetben. Véleményünk szerint ebben az évben annyit elértünk, hogy kukoricából és burgonyából, tehát a kapásokból több volt. Tavaly 12,8 mázsa volt a termés, az idén óvatos becslés szerint is 15-16 mázsa májusi morzsolt termésünk lesz Somogy megyében. Burgonyából tavaly 60-65 mázsát termeltünk, az idén meglesz a 100 mázsa körülbelül. Tehát a növénytermelés területén az előirányzatokat tudtuk teljesíteni. Ahol bizonyos probléma mutatkozott, az az állatállomány területe, bár itt is bizonyos eredmények vannak sok területen. 108 ezer szarvasmarha van összesen Somogy megyében, ebből 42 ezer van a termelőszövetkezetek közös tulajdonában. Tehát az előirányzatot, az ötéves terv előirányzott 40%-át lényegében mi Somogy megyében már most teljesítettük. Hanem olyan értelemben van probléma, hogy a fialási átlag, illetve választási [malac] átlag 812