A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

megmutatkozott ebben az évben, hogy jó munka mellett azért az irányító szervek, a Földművelésügyi Minisztérium, az Élelmezésügyi Minisztérium, a SZÖVOSZ, a Pénzügyminisztérium, és különösen a tanácsok osztálya,

64 amely a Minisztertanács mellett dolgozik, nem összehangoltan, nem koordináltan, nem határozottan, és sok esetben liberálisan járt el. Én nem akarok itt példákat elmondani, az elvtársak ismerik, de különösen aláhúzom, hogy a tanácsok apparátusa hallatlanul sokat dolgozik, mert az irányítás nem olyan igényes, mint kellene legyen, éppen ezért egy kicsit mellékesen vesz részt abban a munkában, felvásárlási, termelési munkában, szövetkezetek megszilárdításában. A termelőszövetkezetek pénzügyi helyzete mutatja, hogy hol vannak a nehézségek. Most ugye október van, a zárszámadás decemberben lesz, betakarítás közben vagyunk, vetés közben vagyunk, tudunk még nagyon sok dolgon segítem. A kiesés a bevételnél 1,4 milliárd, 12 milliárdot terveztünk bevételt, ebből 1,4 milliárd a kiesés, és ez adódik, elvtársak, alapjában véve háromféle okból. Ezeket az adatokat olyan felmérés alapján mondom el, amelyet a Nemzeti Bankkal együtt csináltunk az összes termelőszövetkezetekben. Elsősorban sok helyen irreális terveket hagytak jóvá. Az egyik megyében például megyei átlagban 20 mázsás morzsolt kukoricát terveztek, erre tervezték azt a sertésállományt, amelyet majd meghizlalva el fognak adni, erre szerződtek a 30 mázsás kukorica mozgalomban, és a kukorica 13 mázsa lett. És annak ellenére, hogy felhívtuk időben a megyének a figyelmét, hogy feszített a terv, szeretnénk mi önkritikát gyakorolni az év végén, hogy rosszul értékeltük. A Minisztertanács májusban felhívta a tervek láttán a megyék figyelmét, hogy bizonyos feszültségek vannak, ezeknek megszüntetéséről és új bevételi forrásokról gondoskodjanak. Ennek megvolt az a hatása, hogy kb. egy milliárd forinttal, ilyen terven kívüli bevétellel emelték a bevételeket, és így az eredetileg 2,4 milliárdos kiesést 1,4 rnilliárdra csökkentették. Ezért nem lehet, elvtársak, egyszerűen csak a járási tanácsokat kárhoztatni, akik konkrétan jóváhagyták a tervet, az egész tervezési módszerünkön változtatni kell. És még azt szeretném mondani, hogy ha ebben az esztendőben úgy csinálják a termelőszövetkezetek terveit, hogy a Földművelésügyi Minisztérium, az Élelmezésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ, a Tanácsok Osztályával együtt kialakítja az álláspontját, és megyéről megyére, minden megye felelős embereivel megtárgyalja, segít a megyéknek. Amikor a megye a járással megtárgyalja, segít a járásnak, amikor a szövetkezetekkel, és biztosítja azt, hogy a községi tanács legalábbis a legfontosabb mutatókról tudja, hogy — könnyen hangzik, amit én most mondok, de meg kell csinálni — abból a községből mit kell a népgazdaság számára adni. Mert, elvtársak, az szétszakadás — amiről én már itt egyszer beszéltem —, az igazgatási szervek és a tanácson belül, azután külön van a felvásárlás, a mi szervezetünk nem követi az életet. Én nem azt kérem, hogy most szervezeti változtatásokat csináljunk, de azt igenis meg kell csinálnunk az ügy érdekében, a jövő évi terv érdekében, hogy ez a négy szerv, az ÉM-et is beleértve, nagyon összehangoltan, egy hangon, egy nyelven, koordináltan dolgozzon, a tanácsokat ilyen értelemben segítse a tervkészítésben, és a terv végrehajtása során is ilyen segítséget adjon. A másik ok a bevételi kieséseknek, elvtársak, a munkafegyelem és a munkaszervezés hiányosságai. Nem akarom a példákat én is elmondani, hány szövetkezetben, a tagságnak hány százaléka nem dolgozott. Országosan a helyzet az, hogy 870 ezer tagja van a szövetkezeti mozgalomnak, ebből 140 ezer nyugdíjas,

65 dolgo806