A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

akarjuk, hogy kezdeményezzenek, akkor nekünk a saját területünkön meg kell ismerni a lehetőségeket is, és az embereket mozgatni kell. Ha ezt nem csináljuk, akkor nincs érdemleges előrehaladás. Nagyon kérném, hogy a KB a mi tapasztalataink szerint hagyja jóvá Bács megyében ezt az elgondolást. Legalább próbaképpen. Az a véleményünk, hogy ez így jó lesz. Nem akarunk mi adminisztratív módszereket bevezetni. Nem akarjuk a régi módszereket, hiszen valamennyien jócskán éreztük, hogy mennyire rossz volt az akkori gazdaságpolitika, az akkori vezetés. Miben látjuk mi a fő gondot? Helyes, ha azt mondjuk, a mezőgazdasági termelésben az a lényeg, hogy az áru eljusson a népgazdaság részére. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy az árutermelés során a termelés és a felvásárlás szétválik.

46 Külön utakon jár, bár az Élelmiszeripari Minisztérium, becsületére legyen, igyekszik korrigálni a különböző visszásságokat. Mi a helyzet jelenleg? Megítélésünk szerint nem jó, amit az FM csinál. Neki a szerepe a termeltetés, ténylegesen szétosztja az FM az anyagi erőforrásokat, az árutermeléssel kapcsolatosan megadja forintban az árutermelési mutatókat, ezeket mi szétdobjuk a szövetkezetekre, de nem fordít kellő figyelmet az egyes területek fejlesztésére, az árutermelés mutatóinak megtermeltetésére. Ez így rossz dolog. Egyébként is a második napirendi pontnál szeretnék elmondani a második ötéves tervvel kapcsolatban egy-két dolgot. Az Országos Tervhivatal helyesen 1961. évre megadta a megye részére a felvásárlási terveket. Az Élelmiszeripari Minisztérium hét cikkből megadta a megye terveit, a többi mezőgazdasági cikkféleségekre vállalati tervek vannak, ebben nemigen kérik ki a megye véleményét, pontosabban a megye érdemben nem tud beleszólni. Itt volt a legutóbbi PB-határozat.

47 Arra törekszünk, hogy a népgazdasági feszültségekben segítsünk abban is, hogy mi sok mezőgazdasági terméket exportaljunk. Arra gondoltunk, hogy a korábbi évektől eltérően most a zöldségtermelést idejében szervezzük meg. Mégis úgy terveztük, hogy ezekre a tervekre a mi embereinket fel kell készíteni. Tanfolyamokat kell tartani, bizonyos felszereléseket be kell szerezni. Most azzal biztatnak bennünket, hogy márciusban megkapjuk exportterveinket a mezőgazdasági zöldségtermeléssel kapcsolatosan. Mit tudunk mi márciusban csinálni? Már rég elvetettük a borsót stb. Nem jó dolog ez, elvtársak. Csak egyszer jutnánk el odáig, hogy a tervév elején mondanák meg, hogy tőlünk ezt, meg ezt várják. Nagyon jó dolog lenne, és akkor már lehetne beszélni bizonyos tervszerűségről. Itt van most a tervezés időszaka. Ki tudja megmondani felelősséggel, hogy bizonyos dolgokból mit, mennyit termelhetünk? Jelenleg a megyében az a helyzet, háromféle terv van: a megyei PB terve, ami évekre bontottan is meghatározza az egységnyi terület fejlesztési tervét. Enélkül vezetni nem lehet. Nekünk meg kell mondani, hogy azon a bizonyos fekete földön hogy alakul a termelés, meg azon a sokat emlegetett rossz homokon is. Tervszerűen fel kell hozni a megyei és országos színvonalra az elmaradt területeket. A második terv az OT által jóváhagyott terv, a harmadik terv a vállalatok terve. Körülbelül három napba kerül, mire kidolgozom, hogy hányadán vagyunk. Sajnos az a helyzet, hogy ez a három terv, háromféle. Sertésnél a következő a helyzet: az OT által jóváhagyott felvásárlási tervünk 198 ezer darab sertés, ez 25 ezerrel több, mint a tavalyi évben. Egyébként tájékoztatásul elmondom, messze túl vagyunk a begyűjtési időszakhoz, helyes gazdaságpolitikával többet vásárolunk fel, legalább 60%-kal. Az 793