A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

künk a négymillió Ft deficitet hozzák. Ezt is megoldjuk olyan formában, hogy átszervezzük a községet, és az egészséges erők felszívják a jelenleg gyenge kis szövetkezeteket. Hangsúlyozom, hogy egészségesen fejlődnek a szövetkezetek, jó dolognak látjuk, hogy a megye produkálja a népgazdaság részére kb. a tavalyi felvásárlási mennyiségeket, és azt hiszem, ez a döntő, bizonyos dolgokból többet, sajnos a gyümölcsnél, szőlőnél már közrejátszik az időjárás is. Hiába reménykedtünk, megviccelt bennünket az ősz, az eső stb. Hát a mezőgazdaság ilyen, ezzel számolni kell, ennek megfelelően kell dolgoznunk. Az egyik legfőbb problémánk ebből adódik az idén, hogy a szokottnál is 150 mm-rel kevesebb volt az eső. Egyébként sem szokott sok lenni Bács megyében, 450-500 mm, most még kevesebb volt. De az a véleményünk, hogy sokkal jobban dolgozhattunk volna, hogyha következetesebben tudjuk végrehajtani a megyei pártbizottságnak a politikáját, a KB határozatait pártvonalon is, állami vonalon és gazdasági vonalon is. (A szalag rossz.) ... 44 itt vannak pl. a nagy szövetkezetekkel kapcsolatos kérdések. Nem tudtunk elég energiát fordítani ezek segítésére, vagy itt van pl. a hagyományos munkaszervezés, jövedelemelosztást továbbfejlesztő állásfoglalásaink. Nekünk az a tapasztalatunk, hogy a 300 szövetkezetből 40-ben, ahol bevezették a területi osztást a kapásoknál, zöldségnél, szőlőnél, s a premizálás, ott nagyon jól alakult a munkafegyelem, és nemcsak a tagok dolgoznak, hanem a családtagok is. Itt általában a termelési tervüket is teljesítették és ebből kifolyólag a jövedelmezőségi tervüket is. Körülbelül 200 szövetkezet alkalmazta a premizálást úgy, hogy megszorulva az aratáskor és máskor, bizonyos céljutalmat tűzött ki. Nekünk az a véleményünk, hogy szükség van erre a munkaszervezésre, jövedelem-elosztási formára. A problémánk abban van, hogy sokan összekevernek dolgokat, eléggé dogmatikusan szemlélik a világot. Egyesek azt mondják, hogy csak az a nagyüzem, amikor emberek sokasága egy időben, egy munkán tevékenykedik, és nem tartják szocialista formának, hogy adjunk olyan ösztönzést, aminek nyomán több a termelés és érvényesül az egyéni munka díjazása, pedig ez szocialista elv. Azt viszont elfogadják, hogy laza legyen a munkafegyelem, mindenki azt csinál, amit akar, a termelés elmarad, és végül rendkívül nagy károk adódnak az év végén. Nekünk az a véleményünk, hogy ezt a formát be kell vezetni a tapasztalatok terén. Ez jó a kapásoknál, jó a szőlőnél és jó a zöldségeknél is. Más kérdés a gabonatermelés. Véleményem szerint ott premizálni nem kell. Most kb. a munkaráfordítás egy kh-ra 4-6 nap. Legfeljebb időlegesen lehet premizálni, ha megszorít bennünket az eső, akkor meg nem kell sajnálni azt a 20 kg gabonát, amivel meggyorsítjuk a munkát. Hangsúlyozom, hogy sajnos ilyen problémák adódnak. Lényegében hasonló jelenségek vannak a háztájinál is, sajnos elvtársainkban eléggé kísért az évek során beidegződött megfogalmazás, gyakorlat. Egyetértek az előterjesztésnek azzal a megfogalmazásával, javítani kell a vezetés színvonalát. De szeretném hangsúlyozni, hogy itt nemcsak a politikai vezetés színvonalának javításáról van szó, hanem a gazdasági vezetés, az üzemszervezés javításáról is, és nem is csak a pártvezetés javításáról, hanem a tanácsi vezetésről, a felvásárló szervekről. Ne haragudjanak az elvtársak, nem is csak a tanácsról, megyéről, községről van szó, hanem a minisztériumokról és az egyes központi szervekről. 791