A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

kezetnek el kell készítenie a tervét tavaszra, őszre, télre. A termelőszövetkezetek ezekbe a tervekbe beállítják az árutermelést is. A járási tanácsok ezt a tervet elfogadják, és előtte, vagy utána kimennek a felvásárló szervek, és szerződést kötnek a termelőszövetkezetekkel. Sajnos az a helyzet, hogy inkább a tervek jóváhagyása előtt mennek ki szerződést kötni, és az árutermelési terv, valamint annak valamely hányada nincs összehangolva a szerződéskötéssel, és csak a végén derül ez ki valahol. A Szovjetunióban tapasztaltuk, hogy a járási tanácsoknál jóváhagyott árutermelési tervek gyakorlatilag állami árut képeznek, [sic!] A szerződést ugyanúgy kell megkötni, ahogy azt megtervezték. Nekünk is azt kellene csinálni, hogy amit az árutermelésre beterveztünk, azt a termelőszövetkezetek meg is termeljék. Ezt a dolgot nálunk is meg lehetne csinálni. Ha egyszer a tervbe vették, kötelezni kell a termelőszövetkezeteket, hogy azt meg is termeljék. A fő áruknál feltétlenül helyes lenne ezt a módszert bevezetni. Végül a vetésről egy-két szót. Itt az a helyzet, hogy tényleg az időjárás nehezíti meg a helyzetünket, és főleg az egyénileg dolgozó parasztoknál van probléma. Én helyeslem azt, amit Kádár elvtárs felvetett és javasolt: valóban menjünk ki a parasztok közé, beszélgessünk velük, mondjuk meg, hogy tarthatatlan ez a helyzet. Nagyon elítéltük azt az állapotot, amikor a községi tanácsok kivetették a parasztra a vetési tervet. De ha jobban meggondoljuk, nem olyan rettenetes dolog az, ha egy tíz holdas parasztnak pl. megmondom, hogy valamiből két és fél holdat vessen. Nem írom le papíron, nem küldöm ki neki pecséttel ellátott levélben, csak szóban mondom meg. Hiába csinálják meg a községi tanácsok a vetési tervet,

43 ha azt a parasztok nem teljesítik. Viszont a terv csak akkor lesz terv, ha mindenki tudja, hogy mi belőle a feladat. Minden parasztnak megmondhatjuk ezt, véleményem szerint ez nem erőszak. Megmondhatjuk, ha van tíz holdja, akkor abból ennyit és ennyit vessen el ezzel és ezzel a terménnyel. Végeredményben semmiféle szankciót nem alkalmazunk vele szemben, csak felhívjuk erre a figyelmét. Én ebben nem látok semmi rosszat. Egyetértek a javaslatokkal. (A további két-három mondatban a szőlőterületek szervezésével foglalkozik, de érthetetlen.) MOLNÁR FRIGYES elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Véleményem szerint az előterjesztés helyesen összegezi az elért tapasztalatokat, és megfelelő irányelvként szolgál a jövő évi fejlesztés vonatkozásában is. Nagyon fontosnak tartom Kádár elvtárs felszólalását, mert én is úgy voltam vele, hogy már a jelentésben benne van minden, amit az ember várt, csak az a kérdés, hogy ki hogy magyarázza, ahogy fogalmazni szoktuk, Kádár elvtárs helyretette a dolgokat a fejlesztéssel kapcsolatosan. Nekünk az a véleményünk, hogy már az idei megyei fejlesztést, végrehajtást vizsgálva, egészségesen fejlődnek a Bács megyei szövetkezetek. Annak ellenére, hogy eléggé nagy mennyiséggel kellett megbirkózni, hiszen duplájára emelkedett a szövetkezeti terület. Persze csodát csinálni nem lehet. A két évvel ezelőtt létrejött szövetkezeteink határozottan megszilárdultak. Az ez év telén, tavaszán alakult szövetkezeteknél az előterjesztésben szereplő problémák mutatkoznak, különösen a nagy szövetkezeteknél. Van 30 nagy szövetkezetünk, amelyek felölelik az összszövetkezet 10%-át, de nem lehetett mást csinálni, meg kellett szervezni, bizonyos problémák vannak, de hogy ezek a jövő évben megszűnnek, az biztos. Viszont kínlódunk mi 17 olyan szövetkezettel, amelyek csaknem tíz év óta gyöngék, mert homokos területen vannak, kis területük van, 10-15 tagjuk van. Sajnos ezek ne790