A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

— ezt példának mondom — öt hold kukorica teljes gyalogmunka megművelését. A fogatot és a gépet a tsz a közösből adja, az első kapálástól a fattyazásig, a leszedéstől a kukoricaszár levágásig, kúpbarakásig. Ezért bizonyos munkaegység hányadot írunk neki jóvá q-ként a termett mennyiségtől függően. Ez látszólag nagyon jó, elvtársak, nagyon örültek az emberek, hozzáfogtak és dolgoztak. Az ilyen tsz-család vállalt egy hold cukorrépát, két hold burgonyát és vállalt egy félhold mákot, s kiszámította előre a jövedelmét 30-35 Ft-os munkaegységet figyelembe véve. Azt mondta, én kérem tisztességesen dolgozom egész évben három tagú családommal együtt? 25-30 ezer Ft jövedelmem lesz. Igen, így nézett ki az indulásnál. Példának mondom, ez a tsz-tag termelt mondjuk 35 q csöveskukoricát egy holdon. Tisztességesen megkapálta háromszor. Az egy munkaegység 31 Ft-ra lett tervezve. 0 kapott volna 25-26 munkaegységet, a normák szerint 1 holdra a kukorica megművelésre 20 munkaegység jár, de mivel ő 35 q-t termelt, ennek alapján 25-26 munkaegységet kapott volna, vagyis 1000-1100 Ft-ért művelt volna meg egy hold földet. A 35 q-nak kb. egyharmadáért. De a munkaegység érték más gazdasági ág rossz munkája következtében 11 Ft lett, és ő most már egy hold kukorica megműveléséért 300 Ft-ot kap, annak ellenére, hogy háromszor kapálta. Kevesebbet, mint amikor valamikor napszámosként résziből csak leszedte a kukoricát. Ez, elvtársak, sajnos nem megy így! Ez az oka többek között annak, hogy harcolnak a tagok a részesművelésért. Tudniillik, nem arról van itt szó, hogy a tagok el akarják vinni természetben, s csak azért harcolnak a részesművelésért. Ezt látni kell, elvtársak, mert harcolnak ők a paprikánál, az uborkánál és egyéb helyen, amit nem akar elvinni, amit leszerződésben átad a vállalatnak, csak nem akarja függővé tenni jövedelmét az egész gazdálkodás jövedelmétől. Azt mondja: bármilyen tisztességesen dolgoztam, egyáltalán nem biztos a jövedelmem. Elvtársak, egy konkrét példa fordult elő, és én azért időzöm el ennyit — engedjék meg az elvtársak —, mert engem megdöbbentett, és gondolkozni kell, hogy milyen megoldást tudunk találni. Kint vagyok az egyik termelőszövetkezetünkben, amelynek 200 holdas kertészete nem sikerült, kiszáradt — domboldalba ültették, nem jó helyre —, ennek következtében fél millió Ft kiesése lesz. A 35 Ft-ra tervezett munkaegység érték 11 Ft lesz. Ez az ember 400 munkaegységet teljesített tavaly, az idén is. Tavaly kapott vagy 10 ezer Ft-ot a 400 munkaegység után, kétezret vissza kéne neki fizetnie, mert úgynevezett túlelőlegezésben volt. Az idén pedig úgy áll a tsz, hogy 11 Ft lesz. 0 megint már 300 munkaegységnél tart, mondta, mondja meg nekem Horváth elvtárs őszintén, hogy maga az én helyemben mit csinálna? Az én gyermekeimnek kenyér kell, iskolába mennek, könyvek kellenek, meg minden, én elismerem, hogy én felelős vagyok a tsz-ért, de én tisztességesen minden nap elvégeztem a munkám, és az év végén semmivel megyek haza. Én a jövőben nem fogok a tsz-ben dolgozni, hanem elmegyek napszámba, ahol felvesznek. És ez ilyen hangulatot váltott ki a termelőszövetkezetben, és a többi is azt mondta, hogy ő is elmegy. Fehér elvtárs mondja, hogy termelőszövetkezeteink 20%-ának, 25%-ának a munkaegység értéke 20 Ft alatt lesz. Ha olyan tsz-ékről van szó, ahol prémium van természetben, meg harmadosban, meg részben, meg mit tudom én, egy csomó jövedelemhez jutottak, akkor különösebb baj nincs. De ha ténylegesen az alapszabályok szerint gazdálkodó termelőszövetkezetről van szó, azért látni kell, elvtársak, hogy ez rendkívül alacsony jövedelmet jelent. Ez azt jelenti, hogy az egy tagra eső hat-hét ezer Ft. Az állattenyésztésben állandóan foglalkoztatott, elnök és a 763