A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

A következő kérdés, hogy a 28 forintos várható országos munkaegység mellett hogyan fest majd a gyenge tsz-ekben a munkaegység értéke? Többek között úgy fest, hogy a tsz-ek 25%-ában az egy munkaegység értéke 20 forinton alul lesz. Tavaly tsz-tagonként az egy tagra eső közösből származó jövedelem 9843 forint volt, az idén előreláthatólag 8970 forint lesz. Az egy tagra várható jövedelem 9%-kal csökken a tavalyihoz képest. Itt kapcsolódom Háy elvtárs kérdéséhez, mert ez ezzel függ össze. E mellett mennyi lesz a háztájiból eredő jövedelem? Erre nehéz válaszolni. Kb. 4—5000 Ft, a jobb földeken több. Ezek voltak a kérdésekre a megadott válaszaim. KADAR elvtárs: Hozzászólásra jelentkezett Lombos elvtárs. Megadjuk neki a szót, és kérem az elvtársakat, aki hozzá akar szólni, az jelentkezzen. LOMBOS FERENC

22 elvtárs: A kiküldött anyaghoz és részben Fehér elvtárs bevezető tájékoztatásához szeretnék hozzászólni, azzal, hogy alapvetően a fő kérdésekkel egyetértek, de néhány kérdésben mégis szeretnék vitatkozni az előterjesztett anyaggal, illetve Fehér elvtárs tájékoztatójához volna néhány észrevételem. Az előterjesztett anyag felveti azt a gondolatot, hogy a szövetkezeti demokrácia betartása területén még vannak bajok egyes szövetkezetekben. Gondolom, ez ránk is áll. De itt el kell mondani a Központi Bizottságnak azt, hogy rendkívül nehéz a helyzet községeink egy jelentős részében, mindenekelőtt a nagy községekben. Nem tudjuk megoldani azt, hogy a szövetkezeti közgyűlésen részt vegyenek az emberek, miután beállt a rossz idő, mert nincs olyan helyiség, amely rendelkezésre állna. És így adva van, hogy küldötteket küldenek el a közgyűlésre. A küldötteknél azonban olyan problémánk van, mivel a faluban gyengén áll még a pártszervezet ereje, hogy nem megfelelően megy le a közgyűlés légköre, hangulata, a helyes iránya azok a szövetkezeti tagok közé, akik nem voltak ott. Emiatt ténylegesen van egy bizonyos feszültség, mire leérkezik a közgyűlés határozata vagy álláspontja, éppen felvásárlási vagy egyéb kérdésekben, addigra már elég sok a vita kinn a község területén. Ezért ezeket a dogokat nehezen tudjuk megoldani. Itt mi, amire törekszünk, és nagyon igaza van a KB határozatának, a PB álláspontjának, amikor kimondta, hogy az év végére minden szövetkezetben pártszervezet legyen,

23 mert véleményünk szerint ez a kulcskérdés. Előbbre jutni igen gyorsan a pártszervezetek kiépítésében, mert csak a pártszervezet lehet az, a szövetkezetben mindenekelőtt az, aki meg tudja oldani azt, [sic!] hogy a küldöttgyűlésekről a közgyűlés határozatait közöljék lenn az illetékes tsz-tagokkal. Áttérnék a premizálás problémájára. Bevezetőként szeretném elmondani, hogy egyetértek a premizálással. De azzal, amit az anyag előterjeszt, felveti a premizálás további szélesítését, és nem elég világosan mondja, hogy mit gondol ez alatt, bizonyos értelemben szeretnék vitatkozni. Onnan indulnék ki, hogy az elmúlt hónapokban az aratás után, de az aratás előtt is újság, rádió, egyfolytában nem beszélt másról, csak [a] premizálás bevezetéséről, itt ennyi, amott amannyi. Azután elkezdtünk licitálni, a szövetkezetek rálicitáltak, és úgy alakult a helyzet, bár jó termés ígérkezik nálunk kenyérgabonából, osztani akartak mindent prémiumként. Utána megnéztük a helyzetet. Egyszer: a szövetkezetek jelentős része ilyen módon azzal a premizálási módszerrel — amit sajnos a sajtónk vastagon hirdetett —, hogy nem a többtermelésért, hanem a munka meggyorsításáért prémium, én a magam részéről nem tudok egyetérteni. Ha áttérünk erre az álláspontra, hogy minden munkát gyorsítani, és azért prémi756