A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

Célszerű és szükséges, hogy a mintegy 800 egyéni paraszti községben a helyi pártszervezeteknek és tanácsoknak segítséget adnának olyan formán is, hogy erre alkalmas központi és megyei előadók menjenek ki pár napra ezekbe a községekbe, s az őszi vetés, felvásárlás megjavítása érdekében pártunk parasztpolitikája szellemében beszélgetnének a termelőkkel, akár csoportos beszélgetések, akár kisgyűlések vagy falugyűlés formájában. Ennek szervezése részben meg is indult. De befejezem felszólalásom, nem volt és nem is lehet célom minden kérdés felvetése. Csupán a nehezebb, hogy úgy mondjam, a „legrázósabb" problémákat és megoldási módokat vetettem fel mind a fejlesztés, mind a megszilárdítás soron levő feladataival kapcsolatban. Kérem a tisztelt Központi Bizottságot, az előterjesztett határozati javaslatot vitassa meg, és megfelelő döntéseket hozzon. KÁDAK elvtárs: Én azt javasolnám, hogy kezdjük meg a vitát, és kb. egy óra múlva tartanánk szünetet. Még az ügyrenddel kapcsolatban elfelejtettem bejelenteni, hogy a harmadik napirendi pont tárgyalásán a Központi Bizottság tagjai, póttagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői és a megyei titkár elvtársak vesznek részt. És ahhoz majd külön határozati javaslatot osztunk szét az ülés időtartama alatt. Kérem az elvtársakat, hogy aki az első napirendi ponthoz hozzá akar szólni, jelentkezzen, kézfeltartással, cédulával, kinek, ahogyan tetszik. Horváth elvtársnak kérdései vannak. HORVÁTH ANDRÁS elvtárs: A február 12-i határozat végrehajtásáról szóló anyag 4. oldal 3. bekezdésével kapcsolatban a következő kérdésem van: Annál a 300 tsz-nél, ahol túlelőlegezés van, mi idézte elő a mérleghiányt?; továbbá, mit értünk az alatt, hogy túlelőlegezés? A 7. oldal 6. pontjában a 12%-os növekedés termelésre vagy árutermelésre vonatkozik és értékben vagy mázsában értendő-e? A 8. oldal e/ pontjában az előrelátható 28 forint munkaegységértékkel szemben hogyan alakul az a 300 mérleghiányos szövetkezetnél (a továbbiakban érthetetlen). KADAR elvtárs: Vannak még kérdések, elvtársak? Tessék, Háy elvtárs. HAY László elvtárs: Hogyan alakul a közösből és a háztájiból származó jövedelme a termelőszövetkezeti tagoknak? KÁDÁR elvtárs: Felkérem Fehér elvtársat, adja meg a választ a feltett kérdésekre. FEHÉR elvtárs: Az első kérdésre menet közben megadta valaki a választ, hogy az előlege fél évre vagy egy hónapra szól-e. Ez az előleg fél évre számít. A túlelőlegezés hogyan értendő, hogy a munkaegység 60%-át, vagy a várható termelési érték 60%-át haladta-e meg? Mind a kettőre értendő. A banki rendelkezések szerint a leszerződött áru 60%-a erejéig lehet felvenni rövidlejáratú hitelt. Ez van érvényben. Ezeknél a tsz-eknél ezt lépték túl, de olyan formán és olyan mértékben, hogy ez valószínűleg mérleghiányt eredményez, azaz többet osztottak, mint az egész termelési érték, mint amit megtermeltek. A mérleghiány zöme ilyenkor jelentkezik. (Kádár elvtárs: miért adtak ki többet?) Mert a tagság nyomta a vezetőséget. Egyébként a vitában ez biztos bőven elő fog kerülni. A 12%-os termelésnövekedéssel kapcsolatban az volt a kérdés, hogy az termelés vagy árutermelés? Termelés, és ez a 12%-os termelésnövekedés is csak akkor fog sikerülni, ha az őszi betakarítás eredményes lesz. 755