A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

alkalmas lehet arra is, hogy a krónikusan gyenge tsz-ek egy részét felszámolják: olyanformán, hogy — szintén megfelelő körültekintő előkészítés után — egyesítsék, beolvasszák az újonnan alakult tsz-ekbe. Természetesen mindkét esetben a háromezer holdat meghaladó üzemnagyság esetén a Titkárság határozata értelmében továbbra is kérni kell a Földművelésügyi Minisztérium előzetes engedélyét. Szükség van erre a szigorú rendtartásra amiatt, mert több megyében, számos tsz-ben van olyan tapasztalatunk, hogy a megoldatlan, a gazdasági feltételeket figyelmen kívül hagyó, megalapozatlan egyesítés után az egyesült tsz-ben nem jobb, hanem rosszabb lett a helyzet. Tisztelt elvtársak! Szeretnék áttérni a termelőszövetkezeti megszilárdítás néhány időszerű, nagyon fontos kérdésére.

16 A megszilárdítás változatlanul a fő feladat termelőszövetkezeti mozgalmunk továbbfejlesztésében. Nemcsak a már kész tsz-községekben, hanem a fejlesztésre kijelölt községekben is a meglevő, úgyszintén az újonnan alakuló tsz-ekben, mindjárt a megalakulás másnapjától kezdve. Az elkövetkező hónapokban próbáljuk elkerülni a tavalyi és idei év elejei fejlesztésben megmutatkozott egyik fő gyengeségünket, azt, hogy nagyon sok új tsz-t megalakulásuk után hetekig magára hagytak. A megszilárdítás egyik kulcskérdése változatlanul a termelőszövetkezeti vezetés megerősítése, elsősorban tapasztalt, a nagyüzemi gazdálkodáshoz értő szakemberekkel, agronómusokkal, könyvelőkkel.

17 A tél folyamán további mintegy újabb ezer szakembert kellene megnyerni termelőszövetkezeti munkára. A Földművelésügyi Minisztérium, Élelmezésügyi Minisztérium, Könnyűipari Minisztérium, SZÖVOSZ pártbizottságai és vezetői — a Központi Bizottság illetékes osztályai és a Budapesti Pártbizottság segítségével — határozottabban fogjanak hozzá e nem könnyű feladat megoldásához. Az állami szervek igazgatásában és vállalatainál nagyon sok jó szakember található fölös számban, s felszabadítható szövetkezeti munkára. E szakemberek zömét elsősorban a gyenge, szervezeti nehézségekkel küszködő termelőszövetkezetekbe kell irányítani. Kisebb részben pedig a járást irányító apparátusba — annak megerősítésére — az irányító munka színvonalának megjavítására. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének mai szakaszán a megszilárdítási munka bonyolultsága hatékonyabb irányítást, több hozzáértést, a nagyüzemi gazdálkodásban való jártasságot követel meg, s ez nagyon sok esetben hiányzik. Emiatt az irányító munka színvonala alacsony, s ez hovatovább egyik nagyon komoly fékje fejlődésünknek. A felülről jövő káderátcsoportosítás útján történő erősítés mellett ennek másik, talán még célravezetőbb módja lenne, ha az állami gazdaságokból, tangazdaságokból, legjobb tsz-ekből járásonként néhány tehetséges, szervezőképes, tapasztalt állami gazdasági igazgatót, tsz-elnököt, agronómust, bátran bevinnénk az irányító szervekbe, elsősorban a tanácsokhoz, de egész nyugodtan a járási pártbizottságokhoz is. Tehát olyanokat, akiket kipróbált az élet, s kijárták a nagyüzemi szocialista földművelés „főiskoláját". Meg vagyok győződve róla, hogy ilyen „felfrissítés" sokat, nagyon sokat javítana a munka színvonalán. A tanácsapparátusban a szakvezetőknél végrehajtott idei fizetésrendezés bizonyos mértékben megkönnyítette az utat az ilyen alulról történő káderátcsoportosítás, vérfrissítés elkezdéséhez is. A gazdasági kérdések közül kettőt szeretnék kiemelni: 751