A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

— a decemberi —, azt követi egy másik igen fontos határozat a falusi pártszervezetek életéről. És ebben elemezve van az akkori ismert helyzet, hogy nincs nagy remény arra, hogy a parasztságban a párttag létszám nagymértékben fog növekedni, mert a parasztok ellentmondással találkoznak, hogy általában helyesli a párt politikáját, kivéve, hogy a tsz-szel mindig kopog az ablakon. Ugye? Eddig helyeselt a paraszt mindent, csak ez az egy, ezzel ne siessen. Ennélfogva nem is lépett be a pártba, mert ő azt mondja ha én belépek, akkor holnap már azt mondják, hogy én is kommunista vagyok, mutassak példát. Úgyhogy ez egy nagy akadálya volt annak, hogy a párt politikája a parasztságban mondjuk szervezeti erővé váljon. Lehet mondani, hogy valóban a párttagsága egy tizede annyit nem tesz, mint a párt tényleges politikai befolyása és általában a rendszer politikai befolyása a falun, [sic!] Ez, azt hiszem, ismert, ezt nem kell vitatni. Ilyen helyzetben, részben a tsz-mozgalom erősítése céljából, részben a megalakult tsz politikai fejlesztése céljából, azt mondja az a párthatározat, hogy ahol nem lehet pártszervezetet létrehozni, ott feltétlenül építeni kell a KISZ-szervezetet, és az lesz a párt közvetlen fegyvere a tsz-en belül. Ez volt az igény, ez volt a követelmény, azt hiszem, hogy reális is volt, mert a fiatalok nem nagyon ijedeztek a tsz-től, egyik időben sem voltak olyan nagyon összenőve a földtulajdonnal. Éppen ez volt az, amit tulajdonképpen nem hajtottunk végre. Én nem azt mondom, hogy ezt így írjuk be ide, ennek megfelelő feladatot kell megjelölni a falun a Kommunista Ifjúsági Szövetség számára, és még a szervezési feladatot is. Olyan érdekes módon nő ez a KISZ. Az egyetemi hallgatók fele KISZ-tag, a falusi ifjúság negyvenedrésze KISZ-tag. Az ember csodálkozik, hogy miért van ez így? Én nem hiszem, hogy az az egyetemi hallgató olyan nagyon szilárd lenne, ott más is szerepet játszik, az utolsó éves középiskolás nagyon igyekszik KISZ-tag lenni, mert az egy nagyon jó pont, hogy felvegyék az egyetemre. És az egyetemen is ő KISZ-tag akar lenni, mert bizonyos effektív előnyei is vannak sajnos annak, hogy KISZ-tag, mert nagyon mechanikusan megy az, hogy rendes fiatal-e, nem ellenség-e? Ez egy kicsit mechanikusan megy. Ez nem a tényleges erőviszony sajnos, hogy az egyetemnek a fele KISZ-tag, és más területeken, a gyárakban és nem tudom én hol, kevesebb a KISZ-tag. A falun még annál kevesebb. Az egészséges arányokat helyre kellene állítani. Nem lehet ezt gyorsan csinálni, ez egy pár éves szervezési, politikai feladat. Mondom, nem ragaszkodom én itt a szövegben ehhez, de hát ismeretes nagy probléma, és lehetetlenség, hogy ez a kongresszusnak ne az egyik nagy kérdése legyen. És még inkább a kongresszust előkészítő politikai kampánynak ez egy nagy kérdése kell, hogy legyen. A fegyveres testület. Én egyetértek az előttem szólóval, hogy itt többet kellene mondani. Nem is a terjengősség miatt, hanem hogy megfoghatóbb legyen a KISZ munkája a fegyveres erőknél. Ti. általában nem tudom, a laktanya hogy csinálja, vagy hogy van. Az az ember, aki nem dolgozik a KISZ-ben, vagy a KISZ-szel az ... (nem lehet érteni) ...

40 tudom, hallom a gyárban, mit csinálnak a brigádban, meg az egyetemen is van valami. Itt is, ott is, mindenhol mozog a KISZ, de hogy a hadseregben mit csinál, arról fogalmam nincs. Hát se nem hallani, se nem látni, se nem érezni. És félek tőle, hogy ez a valóságban is a KISZ KB számára is így van, talán nem olyan mértékben, mint a mi számunkra. De megmondom őszintén, nem érezni, hogy van. És ha már iskoláról beszélünk, megmondom, az is felér egy iskolával, az a hadsereg. Ha mi a középiskolában erősek tudunk lenni, akkor még 703