A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

összefügg az egész magyar gazdasági, társadalmi, politikai és morális életben végbement átalakulással és fejlődéssel. Kétségtelen, hogy az országban kialakult jó politikai, emberi és morális légkör döntő kihatással van a magyar fiatalság hangulatára és helyzetének alakulására. Az ifjúság politikai, társadalmi és erkölcsi magatartásával kapcsolatban a brigádvizsgálat megállapította, hogy kedvező irányban, s nagyon jelentősen megváltoztak. A fiatalok politikai magatartása — egy törpe kisebbségtől eltekintve — pozitív. Ez kifejezésre jut abban is, hogy az ifjúság minden rétege helyesli a párt politikáját, és nagyra értékeli elért eredményeinket. Fejlődésünk, valamint a szocialista világ eredményei, oda hatottak, hogy a fiatal értelmiségiek között például nagymértékben csökkent a kritikátlan Nyugat-imádat, és felfokozódott érdeklődéssel fordulnak a Szovjetunió világraszóló tudományos és technikai eredményei felé. A magyar fiatalság nagy többsége önként és szívesen vesz részt például a párt s a KISZ politikai rendezvényein. E helyen legfeljebb azt említhetjük meg, hogy a magyar fiatalság különböző rétegeinek politikai magatartását elemezve szembetűnő a parasztfiatalok, a faluról bejáró üzemi munkások — a leányok, fiatalasszonyok és fiúk — elmaradottsága az átlag mögött. Ez természetesen összefügg az alacsonyabb általános műveltséggel és kulturális szinttel. A falusi fiatalok — leányok, fiatalasszonyok és fiúk körében még nagyfokú a politikai tájékozatlanság, kirívó az érdektelenség és a passzivitás. A faluról bejáró fiatal üzemi munkások fejében is még sok a zavaros nézet. Ez is mutatja, hogy a család és az üzem között még nem szoros a kapcsolat, és még nagyrészt megoldatlan a faluról bejáró fiatalok politikai befolyásának kérdése. Ehhez hasonlókat észlelhetünk egyébként a felnőtt mozgalom területén is, noha közel sem olyan mértékben, mint a fiataloknál. A brigádvizsgálat eredményei felhívják a figyelmet a már korábban feltárt, ismert ideológiai fogyatékosságokra. Ezek közül a legártalmasabbak: a nacionalizmus, a burzsoá individualizmus és a vallásos világnézet. A vizsgálati tapasztalatok szerint jelenleg nyílt formában nem lehet találkozni szovjetellenességgel a fiatalok körében. Ez lényeges és örvendetes, mert az ellenforradalom idején közismert volt a fiatalság ebbeli szerepe. A vallásos érzület főként a falun és különösen a leányok és a fiatalasszonyok körében erős; de emellett az egyetemeken és a főiskolákon végzett vizsgálat is megállapította, hogy a nőhallgatók — különösen a pedagógiai főiskolák nőhallgatói, sőt még az orvosegyetemek nőhallgatói — között is erősek a vallásos nézetek. Erre a helyzetre különösen a Pedagógiai Főiskolán tanuló nőkre szeretném felhívni a figyelmet. Mert mi fog történni: elvégzik az iskolát, megszerzik a diplomát, és elmennek az iskolába, és a kommunista szülők — vagy felvilágosult szülők — gyermekeit fogják nevelni azok a pedagógusok, akik maguk is nevelésre szorulnak. S nyilvánvaló az is, hogy nevelésével nem késlekedhetünk soká. Tudjuk: ma még a fiatalság minden rétegében megtalálhatók azok, akiknek gondolkodását és magatartását döntően a burzsoá individualizmus határozza meg. Különösen erőteljes ez az értelmiségi fiatalok körében: ez a magatartás pedig együtt jár az anyagiassággal, az önzéssel s a közösségi szellem lebecsülésével. Nem korszerű magatartás, egy halódó, ósdi világ maradványa, de itt vannak és velük meg kell küzdeni! A magyar ifjúság társadalmi és erkölcsi magatartásának alakulása elsősorban azon mérhető le, hogyan végzik munkájukat, és hogyan tanulnak, mennyire fokozódik bennük a munka s a tanulás iránti felelősség? 692