A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

4. Az ifjúság nevelésének társadalmi üggyé válása; 5. A KISZ pártvezetése. Hogyan látjuk a magyar fiatalság gazdasági és szociális körülményeit? Hogyan értékeljük a magyar fiatalság alapvető tömegeinek jelenlegi gazdasági, szociális, világnézeti helyzetét, művelődési és kulturális ellátottságát, valamint morális és tanulási szintjét? A brigádvizsgálat rendkívül gazdag anyagot tárt fel. A brigádok tagjainak egybehangzó tapasztalta, hogy az ifjúság különböző rétegei elégedettek az anyagi helyzetükkel. A fiatalok alapvető, döntő többségének gazdasági körülményei rendezettek, anyagi gondjuk nincsen. Az üzemek, gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek ifjú tagjai általában meg vannak elégedve a keresetükkel. Közülük az átlagosnál nehezebb körülmények között azok élnek, akiknek nincsen lakásuk, nem kaptak helyet a munkásszállásokon, albérletben laknak, vagy ágyrajárók; és azok a fiatalok, akik nagyobb lélekszámú családokban nőnek fel, és a család jövedelme több részre oszlik, mint a kisebb lélekszámú családoknál. Az egyetemeken és a főiskolákon a menza-ellátás elégtelenségére, gyenge minőségére panaszkodtak, továbbá az ösztöndíjrendszert tették szóvá, amely alapjában véve jó, csak egyes merevségeit kell majd feloldani - lényegében az egyetemi és főiskolai hallgatók anyagi és szociális helyzete is kielégítő. Ehhez hasonlók a középiskolás diákok anyagi körülményei azzal a kirívó eltéréssel, hogy ezek közül néhányan hazulról nagyobb összegű zsebpénzt kapnak, költekeznek, és ruházkodásukkal is visszás helyzetet teremtenek maguk és diáktársaik között. A brigád tagjai megállapításaikat nemcsak a statisztikai adatok alapján, hanem az egyéni vagy csoportos foglalkozások alapján tették. Ezért mondhatjuk — a lakásproblémát kivéve —, hogy a magyar ifjúság döntő többségének anyagi, szociális gondjai nincsenek, ami azt is jelenti, hogy a helyzetükkel — általában — meg vannak elégedve. A vizsgálat folyamán felmerült problémák között külön kell szólni a falusi parasztfiatalokról, akik közt lényeges problémák kerültek felszínre. A brigádvizsgálat egyöntetűen tárta fel, hogy a jelenlegi helyzetben a kívánatosnál nagyobb mérvű vándorlások történnek a nagyvárosok, az ipari és kulturális centrumok felé. Ennek legfőbb okát abban látják, hogy az új, vagy a régi, de gyenge tsz-ek anyagi helyzete még nem tette lehetővé munkaegységek fizetését, vagy előlegek folyósítását, anyagilag nincs, ami kötné a falusi fiatalságot, fiúkat és lányokat a munkaterületükhöz; továbbá, hogy a tsz-vezetők, általában a felnőttek, bizalmatlansággal, megnemértéssel viseltetnek a fiatalokkal szemben, és az is, hogy elhanyagolják a kulturális, sport, és olyan lehetőségek biztosítását, amely ezt az elvándorlást csökkentené. Végül, de nem utolsósorban, az az eléggé általánosnak mondható szemlélet, amely a paraszti munkát alacsonyrendűnek és perspektíva nélkülinek tekinti. Erre vonatkozóan a határozati javaslat főbb pontjai igyekeznek megfelelő választ adni. Hazánkban az ifjúság nevelésének általános társadalmi üggyé kell lennie, amelyért minden szerv — a párttól a tömegszervezeteken, az iskolán keresztül a családokig — felelősséggel tartozik. A brigádvizsgálat szerint ezekben a vonatkozásokban és minden területen komoly fejlődés mutatkozik. Ugyanakkor kimutatható, hogy az ifjúság nevelése nem haladt kielégítően ott, ahol a KISZ tevékenysége alacsony színvonalú maradt, ahol a családi élet nem harmonikus, továbbá: amely munkaterületen az ifjúság nevelésének kérdését nem állították 689