A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

Javasolom azt is a határozati javaslatban, amit Trautmann elvtárs mondott, jobban kihangsúlyozni, hogy a beruházások koncentrálásával nagy feladat vár ránk. A 3. oldal b/

28 pontjával [kapcsolatban] Veres elvtárs és, úgy értettem, Trautmann elvtárs is tett észrevételt, mert Veres elvtárs azt mondja, hogy nem világos az, hogy egy területen egy időben egy építőipari vállalat. Tényleg kétféleképpen lehetne értelmezni, de mi egyféleképpen értelmeztük, hogy kiépítjük azt, hogy egy építőipari vállalat tervezzen és kivitelezzen is. Van egy másik értelmezése Veres elvtárs szerint, és Trautmann elvtárs is javasolta másik pontként ezt, hogy egy területen csak egy építőipari vállalat dolgozzon és ne kettő-három, erre mondott példákat Trautmann elvtárs. Én javaslom, hogy ezt a két pontot mind a két szempontból tegyük érthetővé, fogalmazzuk meg, hogy mind a két szempontból az egy építőipari vállalat benne maradjon, illetve hangsúlyt kapjon. Javaslom elfogadni, amit Kiss Árpád elvtárs mondott, hogy a „legalább" szót tegyük a 75% elé az építőiparral kapcsolatban, de akkor a legalább szót kell használni a 85%-nál az építőanyagiparnál. Vagy a körülbelült, vagy a legalábbot vegyük bele, de mind a kettőnél kell, mert nem lehet az építőipart jobban fejleszteni, mint az építőanyagipart. A Csergő elvtárs felszólalása az építőiparral, vegyiparral kapcsolatban, azt hiszem, mindenkit meggyőzhet arról, hogy ez a KB-határozat kevés lesz arra, hogy a vegyipar és az építőipar megkapja az igényeit a kohó- és gépipartól, erről még sokat kell beszélni Csergő elvtárssal, sokat kell beszélni a Tervhivatal és a Külkereskedelmi Minisztérium bevonásával. A Külkereskedelmi Minisztérium ne rendeljen meg pl. olyat, ami nem gazdaságos, és akkor majd Csergő elvtárs tud gyártani olyat, ami nekünk gazdaságos, de nekik esetleg átmenetileg nehezebb lesz gyártani. Az ipartelepítéssel kapcsolatban meglepően kevés észrevétel hangzott el, úgy látszik, sikerült a többszöri kihangsúlyozással a megyei titkár elvtársakat eleve lebeszélni róla, hogy most vitassák meg, hogy a megyébe mi kell még. Ennek egyébként nagyon örülök, mert valóban a határozat elvi határozat, és ilyen szempontból kell, hogy azt mi kibocsássuk. Arra, hogy a megyék még mit fognak kapni, hát említettem, hogy van még 20-25 milliárd forint, amelynek a sorsáról még, és talán erre is a telepítésnél kell egy pont, hogy a további tervezésnél, úgy mint eddig, talán még jobban — zárójelben hozzáteszem — a helyi szervek, tehát a megyei bizottságokkal, a megyei tanácsok véleményét is meghallgatjuk, és azokkal együtt tárgyaljuk meg, hogy hogyan fogjuk a további összegeket is felhasználni. Trautmann elvtárs kritikájával az OT felé én egyetértek, jó lenne, ha az OT vezetői is egyetértenének velem, és a munkájukat e szerint javítanák. Csergő elvtárs elmondta, hogy a KGM sokat kezdeményez. Tényleg hozzá kell tennem, hogy a KGM a legtöbbet kezdeményez a Budapestről való kitelepítésnél, de azt is hozzá kell tenni, hogy még többet tehet a KGM, még több lehetősége van, és főleg azt kell még megmondani, hogy amit már elhatározott, azt sokkal határozottabban vigye is keresztül, mint eddig, mert a megyékben örültek az ilyen határozatoknak, mikor egy évvel, másfél évvel ezelőtt ezt megtudták, és most már egyike-másika kezdenek keseregni, amikor azt látják, hogy folytonos átszervezések, folytonos bizonytalanságok vannak ezeknek az üzemeknek őhozzájuk való telepítésénél. 686