A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

javaslatnak ez a pontja nagyon szerény. Az ipari építkezésekhez nem tudok hozzászólni, én a lakás, kommunális és döntően az iskola- stb. építkezésekre gondolok. Úgy gondolom, ennél messzebbre mehetnénk, és ezeknél ki lehetne mondani 1965re, hogy típusterv alapján lehet csak 65 után építeni. Tehát bátrabban, nem ilyen szerényen. Bátrabban kell megfogalmazni ezt a kérdést, előbbre is el lehetne érni, igaz, azt is lehet mondani, hogy előbb is fel lehetne építeni. Ami Budapestet illeti, most 62 nem tudom hány tized százaléknál tartunk, de szerintem Budapesten egy-két év alatt nyugodtan el lehet érni, akkor országosan is el lehet érni. Kimondani, hogy ezen a területeken 100%-ban csak típustervek alapján lehessen építeni. Azt hiszem, ha a terveket, amennyi lakást terveztek már az országban ,ezeket mind felülvizsgálnák, már a meglevő tervekből ki lehetne válogatni a szükséges terveket, azokat, amik használhatók. Nem is kellenének új tervezések, vagy csak némi átalakítások. LOSONCZI PÁL elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Az előterjesztett határozati javaslattal egyetértek. Az irányelvekkel, azonban az ütemmel és a műtrágyagyártás nagyságrendjével azonban nem nagyon, [sic!] A mezőgazdaság előtt — most, hogy az átszervezés nagyobb részben már megvan — hatalmas lehetőségek nyíltak, hogy a termelést fejlessze, kielégítse nemcsak a népgazdaság, a nép szükségletét, hanem az exportigényeket is. Azonban meg kell mondani mindjárt azt is, hogy a lehetőség, ha nagy, annak biztosítani kell bizonyos anyagi feltételét is. És maga az előterjesztés ezt nem támasztja eléggé alá. A vegyipar fejlesztésénél mi nemcsak a műtrágya gyártását tartjuk nagyon fontosnak, hanem a mezőgazdaság egész kemizálását is különböző vegyszerek, növényvédő szerek gyártását, amiről az anyag nem beszél. így én kérném, hogy erről is legalább tegyünk említést. Ami a műtrágyagyártás fejlesztését illeti, nem külföldi tapasztalatokra hivatkozom, talán hazai viszonylatban is. A múlt hetekben bíráltuk el a 30 legjobb termelőszövetkezetünknek a Minisztertanács vándorzászlajáért folytatott versenyét, és most kiemelkedő eredmények vannak. Egyrészt az előző termelésükhöz viszonyítva, ami a falu határában volt, másrészt a másik szövetkezetekhez viszonyítva. Egyet említenék csak, a székesfehérvári „Szabad Elet"-et, az egyik csoportban az első lett. A tavalyi esztendőben 5,6 q műtrágyát használt fel. Most 14,4 aranykoronás földje van ennek a szövetkezetnek, a tavalyi évben elért 21,60 q kenyérgabonát holdanként, takarmánygabonából csaknem 22 q-át, kukoricából 23,5-t szemesben, burgonyából 143 q-t. Ha most megnézzük egy jobb területen gazdálkodó termelőszövetkezetet, a mezőhegyei Törekvő-t: Mezőhegyes az ország egyik legjobb termőterülete, 29,2 aranykoronás földje van, ez 1,1 q műtrágyát használ fel. Ennek terméseredménye jóval alatta van. Mit csináljunk most, amikor tudvalevő, hogy nincs elég műtrágyánk, és gyártási kapacitásunk sem képes arra, hogy ellássa az ország igényeit. Ugyanis azelőtt, míg kisebb volt a szövetkezetek területe, addig az egy holdra több jutott a szövetkezeteknek. Most, mivel nagyobb a szövetkezetek területe, az egy bizonyos fokig eloszlik, még az egyénieknek is kellene adni. Kádár elvtárs, az idén 30 dekával kapunk hatóanyagból több műtrágyát egy holdra, mint tavaly. Tehát nem lényegesen növekszik ez a rész, szerintünk alacsony. Mi az oka annak, hogy Kazincbarcikát 7-8 évig építették, Tiszapalkonyát is 4-5 évig akarják építeni. Ez az építkezés borzasztó lassú. Ha így megyünk, akkor tényleg csak az ötéves terv utolsó két évében kapunk lényegesen több műtrágyát, mint most amennyit kapunk. Félünk attól, hogy akkor, amikor a mi Tervhivatalunk, külkereskedelmünk betervezi 62-re, sőt most már jelzik, 678