A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

nincsen megszervezve a munka, akkor a munkatermelékenysége alacsony. Azt akarom ezzel mondani, hogy nem minden a gép, nem minden a magas technika, hanem ha a technikát összekötjük a hagyományos eszközökkel, a fogattal, a kézierővel, és helyesen szervezzük meg a munkát, annak óriási jelentősége van, és csökkenteni tudjuk az egy egységre eső munkaidőt, az élő munkát. Különben ahol rosszul szerveznek, nincs megfelelő munka, adhatunk mi akármilyen modern gépet, akkor is rosszul dolgoznak. Elmondok néhány példát, hogy milyen óriási a szóródás. Mi végeztünk több helyen mérést, az országos átlag 1 q búzára 1,5 munkaóra. Óriási szám ez. Mi próbáltunk termelni 1 q árpát 2,7-del odahaza a tsz-ben, de még ez is magas, és az egy munkásra eső termelési érték ilyen munkatermelékenység mellett 369 Ft-ra jött ki. A budapesti Bán Tibor-ban 1 q búza három és fél munkaóra, a Bánvölgyiben és a Sallaiban 11 munkaóra. Kecskeméti Törekvésben 6,2 munkaóra. Hát ez mit mutat? Azt, hogy nagyjában óriási eltérés nincsen, de abban van, hogy egyik helyen csapnivalóan szervezik a munkát, a másik helyen jól szervezik meg, és ez adja meg a munkatermelékenység alapját. Világos, hogy az emberi munka egy napra eső termelési értéke ott a legmagasabb, ahol a legkevesebb munkaidővel termelnek. Világos, hogy döntő a gépesítés foka, a munkaerő ebben a munkában nem mindenhol egyenlő. Azt mondom, hogy a szervezőmunka, gépi és kézi erők helyes megszervezése az döntő ebben, mert máskülönben óriási ráfizetéssel dolgozunk. Ezért arra számítunk, hogy ez évben mi még jobb módszereket dolgozunk. Ezért arra számítunk, hogy ez évben mi még jobb módszereket dolgozunk ki, és a következőkben mindig mérni fogjuk a munka termelékenységét is, mert ha eltűrjük azt, hogy a hibák így alakulnak, akkor nem juthatunk előre. A következő, amiről beszélni szeretnék, az a termelés bővítése. A XXI. kongresszuson arról is szó volt, hogy az óriási termelésnövekedés úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban, a termelés hatalmas bővítése alapján valósul meg, és megkell mondani, hogy nálunk a termelés bővítése, ha a tsz-ben nézzük, akkor elég rosszul áll. Igaz, hogy elég komoly állami eszközöket kapunk, de ennek arányában nincs meg a tsz-tagság erősítése, a saját erőnk beruházása és a termelés bővítése saját erőből nemhogy kielégítő, hanem rettenetes rossz képet mutat. Ezen a téren is kellene gyorsan változtatni, máskülönben lecsökken a termelés értéke, ugyanakkor a jövő nem lesz megalapozva, és megesszük a jövőnket is. Tudniillik, úgy néznek ki a számok, hogy ez évben a várható jövedelemből beruháztunk 12,2%-ot. Ez jelent 169 millió forintot. Az állam adott 700 milliót. Itt is látjuk, hogy valami nincs rendben. De még ez a szám mindig csal, mert azt is meg kell mondani, hogy nálunk nincsen értékcsökkenési leírás. Ha ezt is nézzük, amivel szintén számolni kell, akkor úgy nézünk ki, hogy a tsz-ek állóeszközének egy évi kopása kb. 100 millió forint. A konkrét beruházás 69 millió Ft volt az elmúlt évben, ami azt jelenti, hogy kh-ként nem esett több mint 50-60 forint. Nem azt mondom, hogy nincsenek jó tsz-ek, de az is van, és ezt látni kell, hogy van egy sor tesz, ahol felélik a meglévő állóeszközeiket, és nemhogy nem bővítik a termelést, hanem még számításaik sincsenek az egész évi kopásról. Azt javasolnám, hogy a következőkben nagy súlyt kell helyezni arra, és törvényben kell kimondani, hogy 5% az alsó határ, és hogy legalább 10%-ot kell beruházni, és ezen felül akármennyit. Máskülönben nem tudunk előremenni a szovjet újratermelés vonalán. Ha mi azt csináljuk, ami tavaly is történt, hogy a meglévő állatok nagy része ki lett selejtezve és meghizlalva, a fiatal üszőket pedig 60